GKI: óvatosan optimisták a magyar agrárvállalkozók

2018. 12. 15., 18:00

A magyar agrárvállalkozások az általános hazai élelmiszerkereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulására számítanak, ám a gazdálkodási környezetet és a világpiaci helyzetet borúlátóan ítélik meg – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az OTP Agrár megbízásából készített felmérésük eredményét szombaton.

Az agrárvállalkozások az ősszel készített felmérésben a hitelhez jutásban is némi könnyebbségre számítottak jövő évtől.

A GKI szerint a piaci várakozások ellentmondásosan alakultak: miközben a válaszadók belföldön és a külpiacokon is a saját termékeik iránti kereslet csökkenésére számítottak, aközben minden termékcsoportnál az eladási árak emelkedését várták, különösen a szántóföldi növények esetében.

A válaszadók szerint az elmúlt időszakban a szántóföldi növénytermesztés termésátlagai némileg nőttek, de a kertészetben és az egyéb növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás miatt nem. 

A válaszadók nem tervezték az állatlétszám emelését, sőt a baromfi és a szarvasmarha állomány fogyását jelezték előre.

Az agrárvállalkozások csekély létszámemelést terveztek a következő félévre, igaz, az üres álláshelyek száma is alacsony.

A válaszadók 61 százaléka nem tervezett beruházást a következő félévben, akik mégis, azok közül legtöbben a növénytermesztés gépeit és épületeit akarják fejleszteni. A beruházások finanszírozása során elsősorban saját forrásra kívánnak támaszkodni, másodsorban pedig támogatásokban reménykednek. A bankhitelek iránt mérsékelt az érdeklődés.

Három évre előretekintve a válaszadók a belföldi és a külföldi kereslet növekedésére számítanak, s kedvezően ítélik meg az élelmiszeripar kilátásait is. Emellett az általuk használt földterület kismértékű csökkenését is valószínűsítik.

A válaszadók meglepően mérsékelt borúlátással ítélték meg az EU Közös agrárpolitikájában várható reformok hatásait. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS