GEM: a borúsabb kilátások ellenére is vonzó a vállalkozói lét

2023. 06. 07., 15:18

Vonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, annak ellenére, hogy többen tartanak a kudarctól és jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak a vállalkozásindításra – derül ki a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.

Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4 százalék), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani.

Ugyanakkor jelentősen (36,5 százalékról 27,2 százalékra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2 százalék helyett 43,5 százalék).

A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64 százalék) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét.

A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9 százalék, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, úgynevezett bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9 százalék.

Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak.

A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6 százaléka kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető.

A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9 százalék) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8 százalék), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8 százalék) motivációs elemként jelent meg.

„Fontos kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője.

A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott.

A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt.

Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta.

Továbbra is nagyon alacsony (36,8 százalék) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg.

A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását.

A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog.

„A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné dr. Filep Judit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.