Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke: A magyar gazdaság következő nagy tartaléka a kkv-k termelékenységének javításában van

Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke: A magyar gazdaság következő nagy tartaléka a kkv-k termelékenységének javításában van
2026. 05. 28., 13:55

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2026. május 28-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Gazsi Attilát választotta a szervezet új elnökévé. A korábbi elnökhelyettes megbízatása öt évre szól. A VOSZ új vezetése 100 nap alatt 100 vállalkozással egyeztet, és vállalkozói tapasztalatokra épülő gazdaságpolitikai javaslatcsomagot készít.

Gazsi Attila megköszönte a leköszönő elnök, Eppel János munkáját, a tisztségviselők és a küldöttgyűlés bizalmát, és hangsúlyozta: a következő időszakban a VOSZ a tagságra és a területi szervezetekre támaszkodva, a gazdasági partnerekkel és a döntéshozókkal együttműködve kíván dolgozni a magyar vállalkozások versenyképességének megerősítésén – írja a vosz.hu.

Egyben bejelentette: a VOSZ új országos vállalkozói konzultációs programot indít „100 nap – 100 vállalkozás” címmel. A kezdeményezés célja, hogy a szervezet közvetlenül a vállalkozóktól – őszinte beszélgetések és elemzések segítségével – gyűjtse össze azokat a működési, munkaerőpiaci, finanszírozási és szabályozási tapasztalatokat és igényeket, amelyekre érdemi gazdaságpolitikai javaslatokat lehet építeni.

„A következő években nem az lesz a kérdés, hogy a magyar vállalkozások tudnak-e többet dolgozni, hanem az, hogy tudnak-e hatékonyabban, szervezettebben és magasabb hozzáadott értékkel működni. A magyar gazdaság következő nagy tartaléka nem a mennyiségi növekedésben, hanem a kkv-k termelékenységének radikális fejlesztésében van” – mondta Gazsi Attila.

Az új elnök szerint a VOSZ feladata, hogy a vállalkozások mindennapi tapasztalataiból és igényeiből konkrét, döntésre előkészített komplex javaslatokat készítsen és ezeket vigye a gazdaságpolitikai döntéshozók elé. A szervezet ezért a következő időszakban különösen a termelékenység gyakorlati javítására, a munkaerőpiaci alkalmazkodásra, a finanszírozáshoz való hozzáférésre, a digitalizációra és a vállalkozásbarát szabályozási környezet erősítésére helyezi a hangsúlyt. Az így versenyképesebbé váló cégek számára támogatást – kapcsolatokat és üzleti megoldásokat – nyújt az üzleti lehetőségek kiaknázásához és akár a nemzetközi piacok eléréséhez is.

Gazsi Attila kiemelte: a VOSZ nem csupán hagyományos érdekképviseleti szervezetként, hanem gyakorlati vállalkozásfejlesztési szereplőként is erősíteni kívánja jelenlétét. Az országos hálózat, a területi szervezetek, a vállalkozói kapcsolatrendszer – bel- és külföldön egyaránt – és a kkv-finanszírozásban felhalmozott tapasztalat együttesen olyan tudást jelent, amelyet a következő évek gazdaságfejlesztési döntéseiben is hasznosítani kell.

„Kevesebb statisztikára és általános jelszóra, de sokkal több működő megoldásra van szükség. A vállalkozók nem elméleti versenyképességet akarnak, hanem konkrét, azonnal használható megoldásokat, kiszámítható szabályokat, elérhető munkaerőt, finanszírozható fejlesztéseket és kevesebb felesleges adminisztrációt” – fogalmazott az új elnök.

A „100 nap – 100 vállalkozás” program tapasztalataiból a VOSZ az elnöki ciklus első időszakában olyan javaslatcsomagot készít, amely a hazai kis- és középvállalkozások valós működési problémáira ad végrehajtható válaszokat. A cél, hogy a VOSZ ne csupán reagáljon a gazdaságpolitikai döntésekre, hanem aktívan alakítsa is azokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 05., 17:25
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.
2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 14:25:00
2026 szeptemberében országosan 9385 lakóingatlan-adásvétel történt, a lakáscélú jelzáloghitelek várható szerződéses összege pedig elérte a 239 milliárd forintot a Duna House havi tranzakciószám-becslése és jelzáloghitel-előrejelzése szerint.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS