A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves statisztikáját a magyarországi bűnözés adatairól, amelyek szerint az elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt két évben jelentősen nőtt (2023-ban 6,2 százalékos, míg 2024-ben 31 százalékos volt az emelkedés). Még ennél is nagyobb arányú növekedés tapasztalható a gazdaságot érintő bűncselekmények számában: 2023-ban kb. 24 százalékkal, 2024-ben kb. 35 százalékkal emelkedett az esetszám éves összevetésben. Nagy változás figyelhető meg a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák (költségvetési csalás vagy csődbűncselekmények) visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő. A statisztikákat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda segíti elemezni.
Költségvetési csalás és csődbűncselekmények: csökkenő tendencia
Az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1189 ilyen esethez képest 2024-ben már „csak” 999 bűncselekmény került napvilágra (16 százalékos csökkenés). Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét.
A csődbűncselekmények esetében is hasonló tendencia tapasztalható: 2022-höz képest 2024-re 22 százalékkal esett vissza e bűncselekmények száma. Ez a visszaesés ugyanakkor némileg csalóka, mert sok esetben nem kerül sor a bűncselekmény feltárására, tekintettel arra, hogy ezek felderítése rendkívül nehéz: az elkövetők sokszor már a nyomozás megindulása előtt gondosan eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, „fantomizálják” a cégeket és elrejtik a vagyonukat.
Pénzmosás: „rohamszerű” növekedés
A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1.284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak (137 százalékos növekedés).
„Ezen bűncselekmények számának növekedése mögött meghúzódó okok sokrétűek – mondja Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvédje. – Egyrészt jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt, a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is.”
A pénzmosási cselekmények elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni. Jellemző módszer az ún. pénzfutárok („money mule”) számláinak használata, akik a saját számlájukra érkező – jellemzően csalásból származó – pénzt jutalékért továbbítják.
Kiberbűnözés: exponenciális növekedés
Az online térben elkövetett bűncselekmények – más néven a kiberbűnözés – soha nem látott kihívás elé állítják a hatóságokat. Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5 százalékos növekedés tapasztalható.
„Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az ún. BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket – például cégvezetőket, beszállítókat –, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására. A védekezés az ilyen csalások ellen kifejezetten nehéz, mert az e-mailek általában nem tartalmaznak gyanús linkeket vagy mellékleteket, hanem tisztán írt szöveges kérések, így a hagyományos SPAM szűrők gyakran fel sem ismerik őket. Ugyancsak nehezíti a védekezést, hogy az elkövetők alapos előzetes felderítést végeznek, személyre szabott üzeneteket küldenek. Ráadásul az elkövetők egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.
Korrupció: meredek növekedés
A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul: különös hangsúlyt kap a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége, a közbeszerzési folyamatok vizsgálata és a bejelentővédelmi rendszer fejlesztése. Az ügyészségi beszámoló szerint a stratégia hatása több területen is tetten érhető: javult az adatcsere, célzottabbá váltak az ellenőrzések és a nyomozási módszertanok is igazodtak az új kockázatokhoz. Ugyanakkor a statisztikák is egyértelműen a probléma súlyosbodását mutatják: a korrupciós bűncselekmények száma 2022 és 2024 között folyamatosan emelkedett: 2022-ben 1003, 2023-ban 2000, 2024-ben pedig 3834 esetet regisztráltak. Külön kiemelendő e körben a gazdasági vesztegetéses ügyek robbanásszerű emelkedése: 792-ről 3163-ra (299,4 százalékos növekedés).
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”