Felpöröghet az étel- és italmárkák digitális hirdetéseinek éves növekedése

2021. 04. 28., 14:30

Bőven a szegmens összes hirdetési kiadására becsült 4 százalék feletti ütemben, éves szinten 7 százalékkal növelhetik a digitális csatornákra fordított reklámköltéseiket 2023-ig az FMCG szektorhoz tartozó étel- és italmárkák. Ezt állapítja meg az FMCG Food and Drink elnevezésű, 12 meghatározó piacra kiterjedő, most megjelent előrejelzésében a Zenith, a Publicis Groupe Hungary tagügynöksége.

Az FMCG márkák továbbra is a hagyományos tévékre támaszkodnak márkaismertségük maximalizálása és a lehető legtöbb fogyasztó elérése érdekében: a kuriózumnak számító Kína kivételével költségvetésük 52 százalékát költik el a történelmileg kimagasló elérést adó televíziókban, ami a duplája a teljes reklámpiacra jellemző 26 százaléknak.

Mivel ez – különösen az ifjú generációk körében – egyre kisebb hatékonyságúnak bizonyul, a szegmens kénytelen követni a digitális csatornák irányába távozó közönségét.

A Zenith előrejelzése szerint a 2020-as 12,3 milliárd dollárról 2023-ra 14,9 milliárdra emelkednek az FMCG digitális hirdetési költései, eközben részarányuk 46-ról 49 százalékra nő a teljes ráfordításon belül. A 2020-ban kirobbant pandémia egyértelmű jelzést és lökést adott a szektornak arra, hogy javítsák és bővítsék e-kereskedelmi tevékenységüket, költségalapú tervezéssel és kiskereskedelmi együttműködésekkel erősítsék meg a helyzetüket.

„Az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet hatékonyan digitális csatornákra cserélni a televíziót anélkül, hogy az akár a márkaismertséget, akár az elérést veszélyeztetné” – szögezi le Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. Az előfizetésalapú filmestartalomfogyasztás (Subscription Video On Demand, SVOD) térnyerése szerinte éppen a legértékesebb fogyasztókat zárja el a közvetlen hirdetésektől, ez pedig még nehezebbé teszi a váltást.

Horváth Rita úgy véli, az FMCG szektornak átfogóbb szemléletre van szüksége, hogy hatékonyan ötvözze a megjelenéseket a televízióban, valamint az online videó- és SVOD platformokon, illetőleg megfontolja a jelenlétet a számítógépes és online játékok világában.

 A győztes az out-of-home

A hanyatló elérést produkáló hagyományos reklámágazatok között egyetlen kivétel van: az out-of-home. A Zenith szakértői azt vetítik előre, hogy a COVID-19 visszaszorulásával a forgalom visszatér a rendes kerékvágásba, az ebben a szegmensben egyre elterjedtebb digitális kijelzők pedig még hatékonyabbá teszik a fogyasztók elérését célzott és releváns hirdetésekkel – ráadásul az értékesítési pontok közelében.

Előrejelzéseik szerint 2020 és 2023 között 9 százalékkal nőhetnek évente az FMCG márkák ez irányú hirdetési kiadásai, ami az out-of-home összpiaci részesedését 6,1-ről 7 százalékra tornázza fel, megelőzve a világjárvány előtt, 2019-ben mért 6,8 százalékot.

A visszapattanás már csak azért is indokolt, mivel épp az FMCG szektor hirdetési kiadásai csökkentek a leginkább, a hirdetési piac egészénél is erőteljesebben 2020-ban: 10,7 százalékkal visszaesve 26,7 milliárd dollárra zsugorodtak. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az ellátási láncok megszakadása, valamint a bolti forgalmazás korlátozott mivolta miatt sok vállalat visszafogta hirdetési tevékenységét azoknál a termékeknél, amelyeket nem tudtak elég gyorsan eljuttatni a fogyasztókhoz.

Az el nem költött összeget a forgalmazási infrastruktúrába fektették be, különösen az e-kereskedelmi műveletekre és kiskereskedelmi partnerségek fejlesztésére koncentrálva.

 Ennek a megújított infrastruktúrának a működését azonban reklámokkal is támogatniuk kell. Ez a Zenith előrejelzése szerint 2023-ra juttatja el az az FMCG hirdetési piacot oda, hogy – elérve a 30,3 milliárd dolláros volument – kilábaljon a világjárvány miatti visszaesésből, sőt, félmilliárddal meg is haladja a 2019-es kiadási szintet.

Kína, a digitális úttörő

Noha a Zenith szakemberei szerint a teljes reklámköltést tekintve az FMCG szektor bajnoka India lesz a maga 14 százalékos éves növekedési ütemével, a digitális úttörő kétségtelenül Kína. A távol-keleti ország étel- és italmárkái már 2020-ban is reklámköltségvetésük 71 százalékát fordították digitális hirdetésekre, szemben a 12 országot felölelő piac 46 százalékával.

A fókuszban egyértelműen az online videóplatformok állnak: ezekre ment el tavaly az összes kínai reklámkiadás 35 százaléka. Ezek nem csupán magas és széles körű elérést nyújtanak, de a kereskedelmi partnerségekre is nyitottak, akár az online műsorokban megjelenő hirdetésekről, akár influenszerek speciális élő közvetítéseiről van szó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS