Felpöröghet az étel- és italmárkák digitális hirdetéseinek éves növekedése

2021. 04. 28., 14:30

Bőven a szegmens összes hirdetési kiadására becsült 4 százalék feletti ütemben, éves szinten 7 százalékkal növelhetik a digitális csatornákra fordított reklámköltéseiket 2023-ig az FMCG szektorhoz tartozó étel- és italmárkák. Ezt állapítja meg az FMCG Food and Drink elnevezésű, 12 meghatározó piacra kiterjedő, most megjelent előrejelzésében a Zenith, a Publicis Groupe Hungary tagügynöksége.

Az FMCG márkák továbbra is a hagyományos tévékre támaszkodnak márkaismertségük maximalizálása és a lehető legtöbb fogyasztó elérése érdekében: a kuriózumnak számító Kína kivételével költségvetésük 52 százalékát költik el a történelmileg kimagasló elérést adó televíziókban, ami a duplája a teljes reklámpiacra jellemző 26 százaléknak.

Mivel ez – különösen az ifjú generációk körében – egyre kisebb hatékonyságúnak bizonyul, a szegmens kénytelen követni a digitális csatornák irányába távozó közönségét.

A Zenith előrejelzése szerint a 2020-as 12,3 milliárd dollárról 2023-ra 14,9 milliárdra emelkednek az FMCG digitális hirdetési költései, eközben részarányuk 46-ról 49 százalékra nő a teljes ráfordításon belül. A 2020-ban kirobbant pandémia egyértelmű jelzést és lökést adott a szektornak arra, hogy javítsák és bővítsék e-kereskedelmi tevékenységüket, költségalapú tervezéssel és kiskereskedelmi együttműködésekkel erősítsék meg a helyzetüket.

„Az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet hatékonyan digitális csatornákra cserélni a televíziót anélkül, hogy az akár a márkaismertséget, akár az elérést veszélyeztetné” – szögezi le Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. Az előfizetésalapú filmestartalomfogyasztás (Subscription Video On Demand, SVOD) térnyerése szerinte éppen a legértékesebb fogyasztókat zárja el a közvetlen hirdetésektől, ez pedig még nehezebbé teszi a váltást.

Horváth Rita úgy véli, az FMCG szektornak átfogóbb szemléletre van szüksége, hogy hatékonyan ötvözze a megjelenéseket a televízióban, valamint az online videó- és SVOD platformokon, illetőleg megfontolja a jelenlétet a számítógépes és online játékok világában.

 A győztes az out-of-home

A hanyatló elérést produkáló hagyományos reklámágazatok között egyetlen kivétel van: az out-of-home. A Zenith szakértői azt vetítik előre, hogy a COVID-19 visszaszorulásával a forgalom visszatér a rendes kerékvágásba, az ebben a szegmensben egyre elterjedtebb digitális kijelzők pedig még hatékonyabbá teszik a fogyasztók elérését célzott és releváns hirdetésekkel – ráadásul az értékesítési pontok közelében.

Előrejelzéseik szerint 2020 és 2023 között 9 százalékkal nőhetnek évente az FMCG márkák ez irányú hirdetési kiadásai, ami az out-of-home összpiaci részesedését 6,1-ről 7 százalékra tornázza fel, megelőzve a világjárvány előtt, 2019-ben mért 6,8 százalékot.

A visszapattanás már csak azért is indokolt, mivel épp az FMCG szektor hirdetési kiadásai csökkentek a leginkább, a hirdetési piac egészénél is erőteljesebben 2020-ban: 10,7 százalékkal visszaesve 26,7 milliárd dollárra zsugorodtak. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az ellátási láncok megszakadása, valamint a bolti forgalmazás korlátozott mivolta miatt sok vállalat visszafogta hirdetési tevékenységét azoknál a termékeknél, amelyeket nem tudtak elég gyorsan eljuttatni a fogyasztókhoz.

Az el nem költött összeget a forgalmazási infrastruktúrába fektették be, különösen az e-kereskedelmi műveletekre és kiskereskedelmi partnerségek fejlesztésére koncentrálva.

 Ennek a megújított infrastruktúrának a működését azonban reklámokkal is támogatniuk kell. Ez a Zenith előrejelzése szerint 2023-ra juttatja el az az FMCG hirdetési piacot oda, hogy – elérve a 30,3 milliárd dolláros volument – kilábaljon a világjárvány miatti visszaesésből, sőt, félmilliárddal meg is haladja a 2019-es kiadási szintet.

Kína, a digitális úttörő

Noha a Zenith szakemberei szerint a teljes reklámköltést tekintve az FMCG szektor bajnoka India lesz a maga 14 százalékos éves növekedési ütemével, a digitális úttörő kétségtelenül Kína. A távol-keleti ország étel- és italmárkái már 2020-ban is reklámköltségvetésük 71 százalékát fordították digitális hirdetésekre, szemben a 12 országot felölelő piac 46 százalékával.

A fókuszban egyértelműen az online videóplatformok állnak: ezekre ment el tavaly az összes kínai reklámkiadás 35 százaléka. Ezek nem csupán magas és széles körű elérést nyújtanak, de a kereskedelmi partnerségekre is nyitottak, akár az online műsorokban megjelenő hirdetésekről, akár influenszerek speciális élő közvetítéseiről van szó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS