Februártól bruttó 167 400 forint a minimálbér, a garantált bérminimum 219 ezer forint

2021. 01. 25., 20:20

Február 1-jétől a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami közel 4 százalékos béremelést jelent – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Bodó Sándor hozzátette: a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.

A megállapodásban a felek azt is vállalták, hogy a 2021 első fél évének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, egyebek mellett a bérek helyzetét is.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

Bodó Sándor szerint hosszú és nehéz munka van mögöttük, ugyanis 7 tárgyalási fordulója volt a 2021-es bértárgyalásoknak, a bérmegállapodást a nyolcadik alkalommal, hétfőn írták alá a felek. Közölte, a 2021-es béremelés hatására 2010-hez képest a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig már csaknem 145 százalékkal emelkedett.

A kormány továbbra is azért dolgozik, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek, a cégek jól teljesítsenek és a magyar gazdaság fejlődni tudjon – jelentette ki Bodó Sándor, aki szerint ennek a munkának az eredménye a foglalkoztatási adatokon is látszik, hiszen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót, a regisztrált álláskeresők száma pedig nem éri el a 300 ezret.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a bérmegállapodás aláírását azzal indokolta, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum, illetve a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban érintett csaknem 1,5 millió ember hátrányára „tovább nem huzakodhatnak”.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is megerősítette, hogy „keserves” volt az idei tárgyalássorozat, bár ez minden évben nehéz, most azonban a járvány okozta helyzetben még jobban kiéleződtek az álláspontok. Az MGYOSZ alelnöke szerint az, hogy mindezek ellenére aláírták a megállapodást, az aláíró felek felelősségteljes hozzáállását tükrözi. (MTI; fotó: ITM)

Az aláírt megállapodás:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 14., 15:10
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.
2025-03-14 19:05:00
A lakásukat bérbe adók az MBH Elemzési Centrum számításai szerint 6 százalék körüli hozamra számíthatnak ebben az évben – de vajon jó befektetés marad-e az ingatlan, ha a lakásépítési boom beindulásával a bérlakáspiacon is intenzívebbé válik az árverseny?
2025-03-13 16:25:00
A bizalmi vagyonkezelők, az élelmiszeripari vállalkozások transzferárazása és a globális minimumadót befolyásoló tételek is újdonságként kerülnek a NAV fókuszába az adóhatóság frissen közzétett, 2025. évre vonatkozó ellenőrzési terv szerint – hívja fel rá a figyelmet az EY.
2025-03-13 14:15:00
Országosan közel három éve nem volt annyira szűk az alku tere a lakáspiacon, mint a téli hónapokban – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A meghirdetett árhoz képest december és február között átlagosan 5,5 százalékot sikerült alkudni a vevőknek, a legkisebb tér a panellakások esetében volt erre, ott minimális volt a különbség az utolsó hirdetési ár és a vételár között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS