Farkas Örs: 15 milliárdot csoportosít át a kormány egészségügyi eszközökre

2020. 03. 25., 12:30

Több mint 15 milliárd forintot csoportosít át a kormány a koronavírus elleni védekezésben használt egészségügyi eszközök beszerzésére – mondta a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Farkas Örs közölte, kedden négy – a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos – kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezek közül a két legfontosabb a 15 milliárd forintos átcsoportosítás és a hiteltörlesztések könnyítésével foglalkozó újabb döntés.

Az utóbbiról azt mondta, a hiteltörlesztési moratórium mostantól vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevőkre és a munkáltatók által adott kölcsönre is.

Döntöttek arról is, hogy a december 31-ig tartó törlesztési moratórium után a bankoknál felhalmozódott költségeket a futamidő alatt igazságosan és évente egységesen kell elosztani.

„A kormányzat végzi a munkáját, a probléma ott van, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán nem érzik a felelőségüket eben a típusú védekezésben” – fogalmazott.

Farkas Örs az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában azt mondta, képmutatás, hogy miközben az ellenzéki képviselők nem segítik az Országgyűlés, illetve a kormány munkáját abban, hogy hatékonyan tudjon fellépni a koronavírus elleni védekezésben, egy szót sem szólnak, amikor Karácsony Gergely főpolgármester egyedül hoz meg döntéseket, amivel „kvázi magához ragadja a hatalmat”.

Emlékeztetett, a veszélyhelyzetet meghatározott időre hirdették ki, s ez a napokban lejár, ami azt jelenti, hogy az ez idő alatt meghozott egyes rendelkezések is hatályukat vesztik.

Hangsúlyozta, az ellenzéki képviselőknek támogatniuk kellett volna a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbításában, így már kedden megszülethetett volna ez a döntés. Enélkül a kormánynak várnia kell néhány napot, míg meghosszabbíthatja a veszélyhelyzetet, s addig lesz egy átmeneti időszak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS