Ezernél is több biztonsági cég tűnt el 2016 óta

2020. 01. 16., 08:00

Évről-évre csökken a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon, ezzel szemben a szektor árbevétele folyamatosan nő – derül ki az Opten közleményéből.

Míg a biztonsági cégek száma a 2016. évi 5334-ről 2019-re 4300-ra csökkent, éves nettó árbevételük a 2016. évi 306,8 milliárd forintról 2018-ra 387,1 milliárd forintra emelkedett (2019 még nem lezárt év).

Hantos Zoltán, a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere szerint a cégszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám dinamikus bővülése a legmarkánsabb trend: míg 2016-ban több mint 47 ezer foglalkoztatottat jelentettek be a cégek, 2019-ben már közel 60 ezret.

A projektmenedzser úgy véli, a jelenség hátterében a szektor kifehéredése húzódhat meg. 2015 óta kormányrendeletben határozzák meg a kifizethető legkisebb összeget minden vagyonvédelmi szolgáltatásért, ami évente felülvizsgálnak, a rezsióradíj összege jelenleg áfa nélkül 2336 forint.

Ennek célja, hogy visszaszorítsák a piaci árnál alacsonyabb megbízási díjjal megkötött szerződéseket, mivel azoknál az alvállalkozói kör legális úton nem tudja kigazdálkodni a szolgáltatás megfelelő biztosításának rezsiköltségeit.

Szintén pozitív változás, hogy mind a felszámolási eljárás alá került cégek, mind a végrehajtás alá került vállalkozások száma folyamatosan csökken. A kényszertörlések száma azonban még mindig magas a működő vállalkozások számához viszonyítva, ami Hantos Zoltán szerint azt jelzi, hogy sok vállalkozó még az adminisztratív kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.

A cégfluktuációs index (CFI), amely 2019-ben 19,7 százalék volt, rámutat arra is, hogy nem mindenki találta meg számítását a piacon. A turbulencia az országos értéknél magasabb, ami azt jelenti, hogy a működő cégekhez képest viszonylag magas az új és a megszűnő, illetve a piacról kivonuló vállalkozások aránya. A cégek nagyobb arányú cserélődése a szektorban azt mutatja, hogy továbbra is jelentős üzleti kockázattal jár biztonsági cégek alapítani Magyarországon. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS