Minimum háromszorosára nőtt a legtöbb hazai cég energiaköltsége tavaly – mutat rá az EY 70 magyarországi közép- és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérése. A megemelkedett díjak arra késztették a társaságokat, hogy áthárítsák a költségeket a vevőkre, illetve energiahatékonysági beruházásokba kezdjenek. A fejlesztések legnagyobb akadálya a szabályozási bizonytalanság, valamint a vezetőség erőforráshiánya, ami új megközelítéseket igényel a döntéshozóktól.
Tízből nyolc cég energiaköltsége legalább megtriplázódott 2022-ben, míg a megkérdezettek közel fele (46 százalék) minimum ötszörös emelkedést tapasztalt. Válaszlépésként a vállalatok döntő többsége (79 százalék) arra kényszerült, hogy legalább részben áthárítsa a költségeket a fogyasztókra, valamint új stratégiát alakítson ki a termékek árazására és beszerzésére is. A kutatás eredménye alapján az ipari szektorban tudták a leghatékonyabban kompenzálni áremeléssel az eddigi költségnövekedését.
„Az energiaköltségek növekedése egy olyan válság kiindulópontja volt, amelynek kezeléséhez csak részben állnak rendelkezésre eszközök a cégvezetők kezében. A hirtelen és drasztikus áremelkedés megváltoztatta a cégvezetők gondolkodását. Ma már minden felelős szervezetnél a prioritási listán szerepel a kérdés rövid- közép és hosszú távú kezelése egyaránt” – hangsúlyozta Kovács Levente, az EY-Parthenon igazgatója, energiapiaci szakértője.
A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához. Eddig a válaszadók negyede döntött úgy, hogy a jelenlegi fogyasztását kiváltja valamilyen alternatív energiaforrással, ezek közül a leggyakoribb műszaki megoldás a napelem és a hőszivattyú. A felmérésből kitűnik, hogy a szolgáltató cégek, amelyek költségszerkezetében kisebb az energia aránya, jelentősen le is vannak maradva az ipari és technológiai szektor szereplőitől abban, hogy konkrét lépéseket tegyenek. A cégek közel kétharmada (60százalék) véli úgy, hogy a szabályozási bizonytalanságok és a menedzsment erőforrás-hiánya akadályozza leginkább a tervezett beruházások megvalósítását.
„Kritikusan fontossá vált az energiaköltségek pontosabb előrejelzése és tervezése, a megtakarítási lehetőségek azonosítása, a közép- illetve hosszú távú energiastratégia kialakítása, valamint a megfelelő finanszírozási formák megszerzése. Ezekben a kérdésekben a nem megfelelő döntéseknek súlyos ára van ezért érdemes a területet jól ismerő szakemberekkel közösen megtalálni a helyes megoldásokat” – mondta Tarjányi Krisztina, az EY energiaipari tanácsadója.
A vállalatok mindennapi működését leginkább a költségnövekedés, a csökkenő kereslet, a likviditási és finanszírozási nehézségek, valamint az alapanyaghiány fenyegetik. A folyamatos energiaellátás megszakadásától való félelem messze elmarad ezektől a tényezőktől.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.