EY felmérés: a vállalatok többsége még nem tudja kimutatni az AI-beruházások üzleti értékét

2026. 07. 16., 13:25

A cégek jelentős része továbbra is pilotprojektekre és elszigetelt AI-alkalmazásokra épít – derül ki az EY és az Oxford Economics globális kutatásából. A felmérés keretében 2500 technológiai vezetőt kérdeztek meg 28 országban a piaci szereplők mesterségesintelligencia-stratégiájáról és annak üzleti hatásairól. A válaszadók többsége úgy véli, hogy az automatizált megoldások nagyobb értéket teremtenek annál, mint amennyit jelenleg mérni és kimutatni tudnak.

A generatív és az ügynökalapú mesterséges intelligencia továbbra is jelentős beruházásokat vonz világszerte, ugyanakkor egyre több szervezet szembesül azzal, hogy a várt eredmények lassabban, kisebb mértékben vagy egyenetlenül jelentkeznek. Az EY és az Oxford Economics tanulmánya szerint számos vállalat olyan helyzetbe került, amelyben a kísérletezés gyorsabban halad annál, mint amit a bevezetés, a működtetés és a teljesítménymérés követni tud. Ezt nevezi a tanulmány „AI ROI trap”-nek, vagyis „AI-megtérülési csapdának”.

A jelentés szerint a vállalatok több mint fele rendelkezik olyan folyamatokkal, amelyekkel felmérheti az AI használatára való felkészültségét, ezeket azonban nem működteti konzisztensen. Mindössze 33 százalék vizsgálja rendszeresen, hogy informatikai infrastruktúrája alkalmas-e ezek támogatására, és alig 25 százalék ellenőrzi visszatérően az adatok minőségét és megbízhatóságát.

„A mesterséges intelligenciába történő beruházások önmagukban még nem garantálják az előrelépést. A szervezeteknek a technológia tesztelésén túl tudatos stratégiát, megfelelő mérőszámokat és következetes irányítási kereteket kell kialakítaniuk. Tapasztalataink szerint azok a cégek tudják a legnagyobb értéket kihozni az AI-ból, amelyek nem silómegoldásokban gondolkodnak, hanem vállalati szinten képesek skálázni a bevált kezdeményezéseket” – mondta Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Az elemzés hangsúlyozza: a siker kulcsa az, hogy a vállalatok képesek lesznek-e az intelligens rendszereket teljes üzleti folyamatok átalakítására használni, azokat világos célokhoz kötni, és megfelelő teljesítménymutatókkal mérni az eredményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS