ÉVOSZ: nőtt a késedelmes fizetések száma az építőiparban

2021. 05. 10., 15:15

Az építési vállalkozások a jogos követelésük 92 százalékához jutnak hozzá a szerződésekben rögzített fizetési határidőre, a késedelmes fizetések aránya 8 százalékra nőtt, a tavaly év végén mért 4 százalékról – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hétfőn az MTI-vel.

Az építési vállalkozásoknál a fizetési határidő a számla kiállításától számítva átlagosan 30 nap, így azok a tartozások, amelyeket 30 napnál később egyenlítenek ki, késedelmes fizetésnek számítanak.

Az ÉVOSZ a tagszervezeteitől érkező adatok alapján megállapította, hogy a koronavírus-járvány hatására az építési piacon romlott a megrendelők pénzügyi fizetési fegyelme.

A szakszövetség számításai szerint az idén mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért, ez az építési vállalkozások jogos követelésének a 8 százaléka.

A vállalkozások szerint a 360 milliárd forint fele, 180-200 milliárd forint kerülhet be év végéig a lánctartozások körébe, ha nem javul a fizetési fegyelem.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, tavaly év végén a lánctartozás mértéke 100 milliárd forint körül alakult, ezt a cégek még tudták kezelni, amennyiben viszont idén a lánctartozás körébe bekerül 180-200 milliárd forint, az már komoly nehézséget fog okozni az építőipar szereplői számára.

A lánctartozás az építőipari értékláncon belül a megrendelő, a tervező, a kivitelező, a lebonyolító, az alvállalkozó közötti fizetési körben az egymásnak tartozás, a mértéke folyamatosan változik a kifizetések függvényében – magyarázta Koji László.

A közleményben megjegyezték, hogy a több mint egy éve tartó járványhelyzetnek pozitív hatása is volt az építőiparra. Bővült a cégeknél az informatikai eszközök használata a napi munkavégzésben, javult az irányítás, munkaszervezés hatékonysága.

A járványhelyzet megszűnésével a vállalkozások a megrendelések hullámszerű növekedésére, középtávon pedig az építési piac folyamatos bővülésére számítanak: a új lakásépítések száma 2023-ra elérheti az évi 30-35 ezret.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 28 208 új lakás épült, 33,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS