ÉVOSZ: az építőipari cégek kevesebb mint 40 százaléka számít az idén árbevétel-növekedésre

ÉVOSZ: az építőipari cégek kevesebb mint 40 százaléka számít az idén árbevétel-növekedésre
2023. 05. 09., 18:19

Az építőipari vállalkozások 55,6 százalékának nőtt az árbevétele tavaly az előző évihez képest, idén azonban árbevétel-növekedésre a cégeknek csupán 38,9 százaléka számít – közölte saját felmérése eredményeit az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

A szakszövetség 400 cég megkérdezésével mérte fel, hogy tavaly milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.

Az orosz-ukrán háború okozta nehézségek közepette 2022-ben a vállalkozások több mint felének nőtt az árbevétele az előző évihez képest, egyharmaduké csökkent, több mint 10 százaléké nem változott.

Az idén a vállalkozások több mint 38 százaléka számít árbevétel-növekedésre, 45 százalékuk kalkulál csökkenéssel. A felmérésben részt vevő cégek fele számít árbevétel-arányos jövedelmezőségének mérséklődésére, 17 százalékuk vár javulást.

A korábbi évektől eltérően a válaszadó cégek 77,8 százaléka a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki. Ezt követte 66,7 százalékkal az infláció, 55,6 százalékkal pedig a szakemberhiány, amely korábban az első helyen szerepelt.

2023-ra vonatkozóan a megkérdezett vállalkozások mindössze 5,6 százaléka jelezte, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást, 38,9 százalékuk számít arra, hogy 80 százalék feletti lesz, egyharmaduk pedig arra, hogy 50–80 százalék között lesz az idei kapacitást lekötő rendelésállománya.

2022. december 31-én kintlévősége a válaszadók 83,3 százalékának volt, ami a fél évvel ezelőtti felméréshez képest 19 százalékpontos növekedés. A kintlévőséggel rendelkező cégek 80 százaléka ítélte úgy, hogy a tartozások 90 százaléka peres út nélkül behajtható. A fél évvel korábbi adatokhoz képest ez romló tendenciát mutat, ami a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

A várakozások szerint 2023 első félévében leginkább a személyi jellegű költségek, az alvállalkozói díjtételek, az építési törmelék elszállítása és lerakása, és a fuvarozás drágulása lesz a legnagyobb mértékű. Az építőanyagok átlagos árváltozása a várakozások szerint valamivel 10 százalék alatt marad, viszont a cement, az építési kő, kavics, a hőszigetelő anyagok, a faanyagok és a beton esetében 10 százalék feletti áremelkedéssel számolnak 2022 végéhez képest.

A megkérdezett cégek a tervezésnél 4,2 százalékos, a kivitelezésnél 5,5 százalékos, a mérnöki szolgáltatásoknál pedig 5,7 százalékos áremelést vetítettek előre az idén 2022 végéhez képest. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS