A 2024. január 1-től hatályos hazai ESG-törvény nagy hatással lesz a hazai vállalkozások életére. Aki időben lép, előnyhöz juthat, aki elkésik, hatalmas hátrányba kerül.
Idén hatályba lépett az Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG-törvény (a vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozása, amely az „E” környezeti, „S” társadalmi és „G” vállalatvezetési irányelveket fogalmazza meg). A hatályos rendelet már 2024-ben is komoly feladatot jelenthet direktben a tőzsdén jegyzett vagy a pénzügyi területen tevékenykedő nagyvállalatok számára, de közvetve a szabályozás által közvetlenül érintett cégek kkv-beszállítóinak is.
A magyar jogalkotó, az uniós rendeletekkel egységben ESG-jelentéstételi kötelezettséget ír elő új, bővebb, transzparensebb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek 500 fő felett foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük elér, vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. A három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy fennálljon a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen.
A 2024-es érintetti kör pedig elsőre nehezen meghatározható, hiszen a határon túlnyúló cégcsoport szintjén kell vizsgálni a vállalatokat. Ez hazánkban több száz céget jelenthet, viszont ennek jelentős része nem itthon készíti el a jelentését, hanem a csoport szinten elkészített riportba konszolidálják a magyar számokat is. Azon cégek száma, amelyek magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, csak pár tucat.
Ennek alapján hátra is dőlhetne a Magyarországon működő fél millió cég több mint 99 százaléka, de az ESG-törvény indirekt hatása ettől jóval kiterjedtebb. A CSRD hatálya alatti nagyvállalatok ugyanis az idei évtől a teljes ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis nem csupán a saját károsanyag-kibocsátásukat kell mérniük, de a beszállítóikéit is, illetve felügyelniük kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat jelentős hatással lesz a hazai kkv-kra is. „Számos multi cég szólítja majd fel idén egy tender kapcsán vagy a normál együttműködés során a beszállítóját és kéri be többek között az éves CO2-egyenérték kibocsátását. Ez az adatszolgáltatás pedig igen időigényes és komplikált feladat. Ennek hiányában a cég komoly versenyhátrányba kerülhet, akár ki is szorulhat a kulcs vevőétől egy nemzetközi vagy hazai vetélytársával szemben” – mondta Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs üzletág igazgatója.
Aki viszont időben lép és látványos lépéseket tesz az ESG működés felé, az számos előnyre is számíthat. A banki finanszírozás során előnyösebb, olcsóbb konstrukciót találhat, de hatással lehet a cég operatív költségeinek az optimalizálására vagy éppen sales-marketing, HR előnyök származhatnak belőle. Több kutatás is egyértelműen igazolja, hogy a már munkába állt Z-generáció tagjai az első munkahelyük kiválasztásánál egyértelműen preferálják azokat a cégeket, amelyek a zöld- és társadalmi értékekre érzékenyek és aktívan tesznek a klímacélok eléréséért.
„A késlekedés vagy lassú reagálás idővel árbevétel-vesztést és profitcsökkenést jelenthet. Az ESG törvény pedig évről évre egyre több céget érint majd közvetlenül, így a direkt és indirekt hatása folyamatosan erősödik – összegezte Ferenczi Gergely.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.