Erősödő közbeszerzési verseny: átlagosan hét ajánlat érkezik egy-egy tenderre

2021. 11. 04., 15:15

Ötödével, közel 2500 milliárd forintra nőtt az idei év első kilenc hónapjában lefolytatott közbeszerzési eljárások összértéke 2020 azonos időszakához képest. Így a közbeszerzési piac volumenét tekintve szinte teljesen visszaállt a járvány előtti szintre. Pozitív fejlemény, hogy a verseny fokozatosan nőtt az elmúlt két évben: idén már átlagosan hét ajánlat érkezik egy-egy tenderre, míg 2019 első három negyedévében átlagosan 5,2 ajánlat jutott egy-egy közbeszerzési eljárásra. A KKV-k továbbra is tarolnak: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 86-ot a kis- és közepes cégek nyertek.

Több mint ötödével emelkedett 2021 első kilenc hónapjában a lefolytatott közbeszerzések összértéke (2447,8 milliárd forint) a tavalyi év azonos időszakához képest (2038,5 milliárd forint), így a piac szinte teljesen visszaállt a járvány előtti szintre (2540,6 milliárd forint 2019 első három negyedévében).

A Közbeszerzési Hatóság közzétette az idei év első három negyedére vonatkozó piaci gyorsjelentését, mely szerint összesen 5625 közbeszerzési eljárást folytattak le a szereplők idén szeptember végéig, mely közel 200 db-bal meghaladja a 2020 azonos időszakában tapasztalt adatot (5427 db).

2021 első három negyedévében változatlanul az építési beruházás bizonyult a legjelentősebb kategóriának a beszerzések tárgyát tekintve, hiszen a közbeszerzési eljárások 40,2 százalékát, értékének pedig 56,8 százalékát tették ki. Az eljárások 32,5 százalékát, érték szerint pedig 20,6 százalékát az árubeszerzések alkották, míg az eljárások további 27,3 százalékát, érték szerint pedig 22,6 százalékát a szolgáltatás-megrendelések jelentették, hasonlóan, mint az idei első féléves időszakban. Az építési beruházások közbeszerzéseinek száma és értéke tovább növekedett, ugyanis kb. 150 darabbal több eljárás volt ehhez köthető, mint a 2020. év azonos időszakában, értékük pedig közel 300 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi első háromnegyedéves adatot.

Egyre több a pályázó

Az első három negyedévben tovább erősödött a verseny a közbeszerzések terén: 2021. első kilenc hónapjában átlagosan 7 ajánlatot adtak be eljárásonként, míg 2020 ugyanezen időszakában 6,3, illetve 2019 első kilenc hónapjában 5,2 db volt ez a mutató, az utóbbi két évben folyamatos növekedés tapasztalható tehát ezen a téren. Ezzel párhuzamosan az ún. egyajánlatos eljárások – azok a tenderek, amelyeken mindössze egyetlen pályázó indul – száma és összértéke is csökkent. 2019-ben még 1305 db ilyen eljárást folytattak le, 524,9 milliárd forint összértékben, míg idén eddig 1018 db egyajánlatos eljárásra került sor, 350,1 milliárd forint összértékben.

„A közpénzfelhasználás hatékonysága és költséghatékonysága terén is nagyon pozitív fejlemény, hogy a verseny az utóbbi időszakban erősödött a szigorú követelményeket támasztó közbeszerzési eljárásokban. Egyre több gazdasági szereplő érzi magát felkészültnek arra, hogy sikerrel vegyen részt a tendereken, ez egyrészt a Közbeszerzési Hatóság által folytatott piaci edukációs tevékenység kapcsán is jó visszajelzés, másrészt azt is jelzi, hogy a magyar vállalkozások általánosságban is egyre érettebbek, felkészültebbek. Ezt támasztja alá az is, hogy ma már a közbeszerzések közel 90 százalékában vesz részt nyertesként kis-, illetve középvállalkozás, melyek a magyar gazdaság motorját jelentik és a foglalkoztatás oroszlánrészét adják" – hívta fel a figyelmet dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság aktuális gyorsjelentése szerint 2021 első három negyedévében minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 86 db-ot a kkv-k nyertek, ami közel ugyanannyi, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 66 forintot a kkv-k vittek, ami 3-mal több, mint 2020 első három negyedévében. A kkv szektor hazai közbeszerzésekben betöltött szerepét továbbra is jól szemlélteti, hogy az idei első három negyedévben a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások értéke kb. 100 milliárd forinttal meghaladta a koronavírus-járvány előtti időszakban mért 2019. évi azonos időszakra vonatkozó adatot.

Kiemelt cél a fenntarthatóság erősítése a közbeszerzések terén

A Közbeszerzési Hatóság kiemelt célja, hogy szemléletformálással és tudásmegosztással segítse az ajánlatkérőket és ajánlattevőket.  Az elmúlt években a szervezet egyre több elemmel bővülő, mára már széleskörű és átfogó programot - Fenntartható Magyarországért Program - alakított ki annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontok minél inkább érvényesülhessenek a hazai közbeszerzésekben.

A környezetvédelmi és a szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések számának aránya 2021 első három negyedévében továbbra is mérsékelt növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, és bár egyelőre még nem haladta meg a két évvel korábbi szintet az idei első három negyedévben, kedvező tendencia, hogy a koronavírus-járványt követően az ajánlatkérők továbbra is jelentős arányban bonyolítanak le zöld- illetve szociális szempontot tartalmazó közbeszerzéseket, melyek értékaránya is hasonló szintet ért el, mint az előző év azonos időszakában.

A Közbeszerzési Hatóság célja, hogy a közbeszerzések terén minél inkább érvényesüljenek a fenntarthatósági szempontok, amelyek a környezetvédelem, a klímavédelem és a gazdasági fenntarthatóság erősítéséhez is hozzájárulhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 12., 15:30
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.
2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.
2026-08-12 11:20:00
A társasház működését meghatározó szabályrendszer egyik legfontosabb eleme a szervezeti-működési szabályzat, amelynek megalkotása főszabály szerint kötelező. Mi a társasházi szervezeti-működési szabályzat célja és tartalma? Miként viszonyul a társasházra vonatkozó más előírásokhoz? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS