Építőipari szakemberhiány: elindult az ÉVOSZ „hazahívó kampánya”

2019. 05. 08., 18:24

A lakásépítések és felújítások növekedési ütemének fenntartásához kormányzati lépéseket sürget az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely tízpontos javaslatcsomagot dolgozott ki és juttatott el a kormányzatnak.

Koji László, a szakszövetség elnöke az MTI-nek szerdán elmondta, az építőipar teljesítménye várhatóan 20 százalékkal bővül, a szektor termelése elérheti a 3800-4000 milliárd forintot, az alágazatok közül a lakásépítéseknél lehet a legnagyobb mértékű a növekedés, az újlakás-építések száma elérheti a 22 ezret. Emlékeztetett rá ugyanakkor, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, negyedéves adatai a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számának 2,1 százalékos csökkenését mutatták.

Ahhoz hogy a lakásépítési lendület ne törjön meg 2020 végén és 2021 elején, már most lépéseket kell tenni véleménye szerint. Ennek érdekében a szakszövetség 10 pontból álló javaslatcsomagot állított össze és jutatott el a kormányzat részére, amelyben az első helyen áll az új ingatlant építők áfa-visszaigénylési lehetőségének bővítése, és az 5 milliós összeg megemelése legfeljebb 7,7 millió forintra.  A javaslatok között szerepel még egy lakásfelújítási program, illetve az állami és önkormányzati bérlakásprogram kialakítása is.

Az építőipari cégek számára továbbra is a mérnök és szakemberhiány, illetve a modern gépek és technológiák hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Az utóbbi kihívás kezelésére nyitotta meg a kormány áprilisban ismét az építőipari technológiakorszerűsítési programját, amelyben az idén 6 milliárd forinttal támogatják az építésgazdasági kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységét növelő technológiai korszerűsítést. Ahhoz azonban, hogy ez a támogatás valóban növelje az építőipari cégek hatékonyságát, bővítse kapacitásaikat, az érintett vállalkozások 10 százalékát el kellene érnie. Koji László szerint azonban ehhez a rendelkezésre álló források szűkösek, ezért, ahogy már eddig is, magasabb támogatást szeretnének, ha a költségvetés lehetővé teszi.

A szakemberhiány kezeléséről megjegyezte, hogy a szakszövetség ezen a héten indította el az interneten „hazahívó” szakmai kampányát, a rendezvénysorozat első állomása június 6-án lesz Münchenben.

Magyarországon 101 000 vállalkozás működik az építőiparban, 52 000 egyéni vállalkozó, illetve 5 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, hogy a vállalkozások felaprózódása többek között az adózási rendszerrel függ össze: a mikrovállalkozások körében nagyon népszerű a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). A jelenlegi helyzetben az építőipari mikrovállalkozások azonban gyorsan elérik a 12 millió forintos bevételi határt, emiatt – hogy a kata jelentette kedvezményekkel továbbra is élni tudjanak –, inkább újabb vállalkozásokat hoznak létre, esetenként akár családon belül is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS