Az utóbbi évtizedekben sorra települtek az üzleti szolgáltató központok a közép-európai régióba, és egyre növekvő mértékben járulnak hozzá mind az anyavállalatok, mind a régió gazdaságának teljesítményéhez – állapítja meg az iparág érettségét vizsgáló tanulmányában a Deloitte. Az ABSL Hungary-vel (Association of Business Service Leaders in Hungary) közösen végzett elemzés szerint jelen gazdasági környezetben még inkább felértékelődik ezen vállalatok szerepe, ráadásul a magyar központok átlagosan jobban teljesítenek régiós versenytársaiknál.
Látványos fejlődésen mentek keresztül a régióban működő szolgáltató központok az utóbbi húsz évben – derül ki a Deloitte első alkalommal elkészített, kifejezetten a közép-európai üzleti szolgáltatóközpontok érettségi szintjét felmérő tanulmányából. A megállapítás gyakorlatilag az összes vizsgált országra (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia) érvényes.
Ehhez adódik hozzá, hogy a jelenlegi, folyamatosan változó gazdasági környezetben még inkább felértékelődött az üzleti szolgáltatók szerepe, melyek fontos eszközei a működési hatékonyság javításának, a magas szolgáltatási minőség biztosításának és az innovációnak, ezzel hozzájárulva a vállalatok versenyelőnyének növeléséhez.
Közép-Európa elsősorban a kedvező üzleti környezet, a képzett munkaerő és a költséghatékonyság miatt lett a szolgáltatóközpontok egyik legfontosabb terepe. Ugyanakkor a Global Business Services (GBS) szektor az Európai Unió egészében megkerülhetetlenné vált: ma már az övezet GDP-jének 11 százalékát állítják elő ezek a cégek.
Magyarország szempontjából kedvező hír, hogy a hazai üzleti szolgáltatóközpontok átlagos érettségi mutatója meghaladja a régiós átlagot: a Deloitte felmérése szerint a Magyarországon működő üzleti szolgáltató központok több mint fele már érett fejlődési szakaszban van, sőt, közülük kettő a legfelső kategóriába lépett.
Lukács Eszter, a Deloitte GBS tanácsadási igazgatója szerint ez azt mutatja, hogy nagyon jók a magyarországi központok fejlődési lehetőségei. „Proaktív növekedési stratégiák, tudatos tervezés és folyamatos fejlődés szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató központok tovább növelni tudják hozzáadott értéküket és hozzájáruljanak az anyavállalatok üzleti teljesítményéhez, ezáltal tovább erősítve Közép-Európa gazdaságának szerepét a GBS lokációk között” – szögezte le Lukács Eszter.
Akárcsak Közép-Európában, nálunk is a munkaszervezésben a leginkább fejlettek a vizsgált üzleti szolgáltatók, a legalacsonyabb érettségi szintet pedig a szervezeti dimenzióban érték el, ezzel kijelölve a GBS vezetők számára a fő fejlesztési irányt. Az elemzés egyúttal összehasonlítási alapként is szolgál, mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy értékeljék teljesítményüket az iparági szabványokhoz viszonyítva, és azonosítsák a potenciális fejlesztési területeket.
A tanulmány eredményei alapján a legtöbb üzleti szolgáltató központ a régióban jelenleg a teljesítő vagy az érett kategóriába sorolható, azaz ezek a cégek egyértelműen felfelé mozognak a bejárható fejlődési pályán. A válaszadók szerint a központok kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra és a technológiai fejlődésre, élen járnak például a távoli munkavégzés támogatásában és fejlesztésében. Ezzel a régió gazdaságának fontos katalizátorai ezeken a területeken, például a tehetségek felkarolásában, valamint az innovatív technológiák adaptálásában.
„Az érett fázisban működő szolgáltatóközpontok fontos motorjai a vállalati kompetenciafejlesztésnek egyedi technológiai készségek és end-to-end folyamati tudás kialakítása révén” – vélekedett Illés Gábor, a kutatásban részt vevő Syngenta üzleti szolgáltató központ vezetője. Hozzátette: az átlag feletti fejlettségű szolgáltatóközpontok nem csupán hozzájárulnak, hanem kifejezetten az élen járnak az anyavállalatok számára hasznot hozó kezdeményezések kialakításában és megvalósításában.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.