Egyensúly Intézet: 2024-ben 3,2 százalékkal nőhet a GDP

2023. 12. 04., 18:10

A magyar GDP 2023-ban 0,6 százalékkal csökken, viszont a bővülés 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot – olvasható az Egyensúly Intézet novemberi gazdasági gyorsjelentésében.

GDP-növekedés

A 2023. december 1-jén publikált részletes GDP adatok alapján a KSH megerősítette, hogy az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent (szezonálisan igazítva) a GDP, míg az idei második negyedévhez viszonyítva az évesített GDP-növekedés 3,4 százalék volt. A termelési oldal felől szemlélve továbbra is kettősség jellemzi a magyar gazdaságot. Míg a termelő szektorok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) mindegyike bővült, addig a belső kereslethez köthető szolgáltatások továbbra is csökkentek.

A termelő szektorok növekedése kedvező hír a gyengélkedő európai gazdaság és a magas hazai kamatszint tükrében. A szolgáltatások immár öt negyedéve tartó csökkenése azonban arra utal, hogy a háztartások csak óvatosan mernek költeni az újra növekedésnek induló reálbérek ellenére, ami a fogyasztói bizalom lassú helyreállásából fakadhat.

A GDP-növekedés felhasználási oldali felbontása megerősíti a fenti következtetéseket. A külkereskedelmi egyenleg (vagyis az export és az import különbsége) továbbra is pozitívan járul hozzá a GDP-hez. A belső kereslet azonban vegyes képet mutat. A beruházások egyre csökkennek, amit a szigorú monetáris politika mellett az EU-források befagyasztása miatt leállított kormányzati beruházások is magyaráznak. A háztartások fogyasztása azonban a második negyedév után újra bővülni tudott a csökkenő infláció miatt magára találó vásárlóerő miatt.

A 2023. harmadik negyedévi, előző negyedévhez viszonyított évesített növekedés alapján a magyar gazdaság az európai élmezőnybe tartozik, csak Lengyelországban és Cipruson volt hazánknál nagyobb növekedés. A közép-kelet-európai országok közül jól teljesít a román, bolgár és szlovák gazdaság. Csehország továbbra is gyengélkedik: a cseh gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal elmarad az utolsó válság előtti negyedév, 2019. negyedik negyedéve teljesítményétől (Magyarországon 5,8 százalékkal magasabb a GDP, mint 2019 Q4-ben, míg az éllovas Lengyelországban 11,3 százalékkal magasabb).

A német gazdaság recesszióban maradt, ezzel az egyetlen a nagy, fejlett gazdaságok közül, ahol az IMF 2023 egészére vonatkozóan gazdasági visszaesésre számít. A német gazdaság gyengélkedése hazánk jövőbeli GDP növekedésére vonatkozóan is kockázatokat rejt.

Az egész évre vonatkozóan az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal csökkenni fog, alulmúlva a legtöbb előzetes várakozást. Az agytröszt a következő években a növekedés újraindulására számít: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A növekedés széles bázisú lesz: az infláció mérséklődése miatt újra növekvő vásárlóerő támogatja a fogyasztás élénkülését, míg a monetáris kondíciók fokozatos lazulása és a hazánkba érkező jelentős külföldi, elsősorban akkumulátoripari projektek támogatják a beruházások növekedését. Ez utóbbi szintén hozzájárul az export növekedéséhez, azonban a beruházások jelentős importigénye miatt a nettó export hozzájárulása mérsékelt marad.

Főbb gazdasági, társadalmi indikátorok

Az Egyensúly Intézet hőtérképe, amely a főbb gazdasági és társadalmi indikátorok alapján kíván gyorsleletet adni a magyar gazdaság állapotáról, azt sugallja, hogy a nehézségekből kilábalóban van az ország. Az infláció csökken, a GDP-növekedés kifelé jön a gödörből, a bizalmi indexek javulnak a 2022 végi/2023 eleji mélyponthoz képest. A vállalati bizalom romlása azonban intő jel: továbbra is nehéz a helyzet, különösen a magas kamatkörnyezet és a gyenge belső kereslet miatt.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS