Dr. Fábián Lajos Károly: Semmi nem indokol évi 500–600 millió forintos orvosi jövedelmeket

Dr. Fábián Lajos Károly: Semmi nem indokol évi 500–600 millió forintos orvosi jövedelmeket
2024. 09. 02., 22:02

Ma már nem csak az állami szektor, de a VOSZ tagvállalkozásainak nagyobb része komoly pénzügyi problémákkal küzd az egészségügyben is – mondta a Portfoliónak adott interjúban dr. Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke.

A TritonLife alapító-társtulajdonosa a Portfoliónak nyilatkozva pontokba szedte, hogy milyen területeken kellene minél előbb beavatkozni az egészségügyi ellátás jobbítása céljából.

„Sajnos nem kapok jó híreket a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez csatlakozott vállalkozásainktól. Szervezettségünk 90 százalék fölötti a szektor teljes spektrumában, így ez eléggé reprezentatív minta. Ennek alapján azt kell mondanom, hogy a helyzet általánosságban romlott. Ma már nem csak az állami szektor, de tagszervezeteink nagyobb része is komoly pénzügyi problémákkal küzd,miközben az átlagember meg van arról győződve, hogy a magáncégek szeneslapáttal rakják a pénzt a talicskába” – fogalmazott dr. Fábián Lajos Károly.

A problémákat az alábbi fő témakörökbe csoportosította:

1. Általános alulfinanszírozottság, hiányzó átgondolt mesterterv, a politikai érdekeket szolgáló, ad hoc, részleteket érintő intézkedések, kiszámíthatatlan jogi környezet, gyorsan változó célok, tervek, és nem kellően előkészített lépések.

2. Széthulló, gazdaságtalanul működő, adóssághalmozó állami ellátórendszer, bezáró kórházi osztályok, egyre foghíjasabb alapellátás.

3. Adósságspirál, ami a beszállítókat is sújtja.

4. Politikai kommunikáció által generált irreális társadalmi elvárások.

5. A szektor szereplői véleményének figyelembe nem vétele.

6. Humán erőforrás probléma.

7. Szakorvosok (és ma már szakdolgozók) magánpiaci elvárásai, zsaroló potenciál problémája.

Szerinte a szakemberekért folytatott verseny nem működhet úgy, hogy a kollégák házalnak, és éppen oda mennek dolgozni, ahol pillanatnyilag a legtöbbet tudják eltenni, majd mikor a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, mert az irreális szakemberbérek kivéreztették, tovább állnak, és máshol idézik elő ugyanezt a helyzetet.

Úgy látja, határt kellene szabni, hogy bizonyos kurrens operatív szakmákban valaki egyetlen 60-70 perces műtétért annyit követeljen, mint amennyi az állami rendszerben egy havi nettó bére lenne. Semmi nem indokol évi 500-600 millió forintos orvosi jövedelmeket. Ilyen bérek és díjak tőlünk nyugatra sincsenek, de még az USA-ban is ritkán fordulnak elő.

Több mint tíz országban eltöltött, közel 40 év szakmai tapasztalata alapján javasolja, hogy a következő vezérgondolatok mentén kellene építkezni az egészségügyben:

1. Valódi szakértők bevonása.

2. Országos teljes kapacitásigény újra felmérése és elosztása (nem politikai, hanem valós ellátóhelyi szükségletek alapján).

3. Betegutak teljes újragondolása, nem kizárva a magánellátókat, akik ma már az első szakorvosi találkozások nagyobbik részét biztosítják, de nincs joguk a betegeket elindítani a betegúton, csak ha visszaküldik a háziorvoshoz beutalóért.

4. Valódi és működtethető regionális ellátó centrumok kijelölése és működtetése a valóban progresszív ellátás érdekében, míg a kisebb, nem működtethető, az állam számára nagy anyagi terhet jelentő, és az ellátottakra veszélyt jelentő egységek megszüntetése.

5. Az eszement krónikus gyógyszer túlhasználat újraszabályozása, életmód és megelőzés szerepe a krónikus, életfogytig tartó gyógyszereléssel szemben.

6. A megelőzés szerepét erősíteni kell. Ez nem csak szűrések, hanem főleg életmód kérdése.

7. Az alapellátás, foglalkozás egészségügy, járóbeteg szakellátás, egynapos sebészetek szerepét tovább kell erősíteni.

8. Az emberek saját felelősségvállalását egészségük megőrzése érdekében erősíteni kell. Ez közvetlen anyagi teher nélkül még sehol nem sikerült. (Co-payment, önrész, díjhányadok, amit a beteg fizet!) Ami ingyen jár, az nem érték.

9. Erősíteni és támogatni kell a vállalati szektor és a biztosítási/pénzügyi szektor szerepvállalását és lehetőségeit, akár adókedvezményekkel is.

„Ezek megvalósításához, a VOSZ Egészségügyi Tagozatában felhalmozódott összességében több száz évnyi kumulatív hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatot, politikamentes elkötelezettséget, szakmaiságot ajánljuk fel újra és újra” – hangsúlyozta az interjúban dr. Fábián Lajos Károly.

Private Health Forum

A Portfolio a VOSZ támogatásával 2024. szeptember 26-án rendezi meg a Private Health Forumot a Marriott Hotel Budapestben. A fórum egyik előadója Fábián Lajos Károly lesz.

(Fotó: TritonLife)

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS