Tíz év alatt milliárdos üzletággá nőtt, és további lehetőségeket is tartogat a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatása – mondta Dorner Attila, a vállalkozásként működő első országos hálózattal rendelkező Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet területi igazgatója, a VOSZ BPVRSZ elnökségi tagja.
A diákmunkához hasonlóan szövetkezeti formában foglalkoztatja a nyugdíjasokat a Szomszédok országos hálózata. A rendszert a Magyarországon 1984 óta működő iskolaszövetkezetire építették rá, miután 2017-ben azzal egészítették ki a törvényt, hogy a diákok mellett nyugdíjasokat is lehet így foglalkoztatni. Ekkor „lépett át” Dorner Attila, az Északi Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet Pest megyei vezetője, is, aki egyetemistaként, 2012-ben kezdett a Meló-Diáknál dolgozni – írja a Telekom Hello Biznisz.
„A hálózat területi jogait birtokló üzletemberekkel megalapítottuk a nyugdíjas szövetkezetet, mert láttuk, hogy sok nyugdíjas szeretne dolgozni, de gyakran átverték őket; nem kapták meg például a bérüket. Feltűnő volt, hogy egyre több a nyugdíjazás miatt kilépő munkavállaló, mint ahányan a munkaerőpiacra belépnek. Kitaláltuk, hogy az emiatt keletkező demográfiai problémát azzal a munkaerő-tartalékkal lehetne megoldani, amelyet a frissen nyugdíjazottak alkotnak, annál is inkább, mert a főállású foglalkoztatás nem elég rugalmas. A törvénymódosítás előkészítéséhez a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. felmérte a célközönség igényeit. Több olyan kutatást is végeztek, amellyel megvizsgálták, vállalnának-e munkát a nyugdíjasok, és ha igen, hány órában. Az eredmények azt mutatták: szívesen dolgoznának, de nem napi 8 és heti 40 órában, hanem rugalmasan” – mondta az interjúban Dorner Attila.
„Nulláról indultunk, mára milliárdos üzletággá nőttünk” – tette hozzá. Bevételük a munkaszervezésből van: a sikeres toborzást, műszakszervezést és problémakezelést követően foglalkoztatott nyugdíjas munkaerő után a munkáltatók fizetik. A nyugdíjas, amikor csatlakozik a szövetkezethez, egy ezerforintos részjegyet vásárol, amelyet kilépéskor, vissza is kap. „Bérgaranciát adunk a tagjainknak, mindenképpen megkapják a bérüket, akár a saját tartalékunkból is, ha esetleg a cég nem fizet. Ezt mi szövetkezeti védőhálónak nevezzük” – jegyezte meg.
Dorner Attila szerint a szövetkezet eredményességének legegyszerűbb mutatója a kiközvetített nyugdíjasok létszáma. „Azt szoktuk nézni, hány tagunknak utalunk bért a következő hónap 10-ig. Az országos hálózatnak jelenleg 12 ezer regisztrált szövetkezeti tagja van, ebből nagyjából 2200-en dolgoznak aktívan. A növekedés üteme az utolsó három évben 8-12 százalék közötti volt. Szakértők szerint a nyugdíjas szövetkezeti rendszer el fogja érni az iskolaszövetkezeti szintjét, vagyis összességében éves szinten a 100 milliárd forint feletti árbevételt”.
A cégeknek is előnyös a nyugdíjasok foglalkoztatása, szövetkezeti formában különösen, mert valóban csak a foglalkoztatással kell törődniük, akkor pedig még inkább, ha a szövetkezet intézi a toborzási folyamatot és a munkaügyi adminisztrációt is. „A kis- és középvállalkozásoknak olcsóbb nyugdíjast foglalkoztatni, mint főállású munkavállalót; nem kell ugyanis munkavállalói járulékokat fizetni, mentesülnek az adminisztráció, a bérszámfejtés és a jogi teendők alól is” – ismertette a szakértő.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.