Dittel Gábor: A talpon maradásért küzdenek a buszos vállalkozások

Dittel Gábor: A talpon maradásért küzdenek a buszos vállalkozások
2022. 05. 05., 11:39

Elszálló költségek, energia- és üzemanyagár, növekvő infláció, emelkedő hitelkamatok – csak néhány azon pénzügyi, gazdasági kihívások közül, amelyek a hazai autóbusz-társaságokat sújtják. Az emiatt jelentős áremelésre kényszerülő ágazat talpon maradásához már nem elég a turizmus várható fellendülése. Átfogó kormányzati stratégiát szorgalmaznak a szakma képviselői.

Eddig nem tapasztalt módon rendezte át a világ gazdaságát a több mint két éve tartó Covid-járvány. Ráadásul a magyar vállalkozások újabb kihívás elé néznek az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Az üzemanyagár drámai növekedése a különjárati autóbuszos személyszállítási piac szereplőinek nyereségességét, és a megrendeléseik számát is csökkenti – hangzott el a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary Autóbusz Tanácsának legutóbbi munkabizottsági ülésén.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára elmondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai alapján 2020 és 2022 között 93 vállalkozás tűnt el a piacról, ami mindössze 5 százalékos csökkenés.

„Mi viszont egészen mást hallunk a piacról” – fogalmazott az ügyvezető főtitkár. A NiT Hungary nyilvántartása ennél jóval szomorúbb adatokat mutat: a szervezet autóbuszos tagságának száma 15 százalékkal esett vissza, míg az üzemben tartott járműállomány 17 százalékkal csökkent. A NiT Hungary ma is a piaci szereplők több mint 50 százalékát a tagsági körében tudhatja, így ezek az adatok jól tükrözik a piaci helyzetet.

A munkabizottsági ülésen elhangzott: ugyan a Volán 2019-ben mintegy 2000 alvállalkozói szerződést szüntetett meg, jelentősen megnőtt az új beruházások száma, egyre több cég vesz igénybe – dolgozói szállításához – buszos vállalkozásokat, így rendeződött át a piac. A turizmusban dolgozó buszos cégek 30 százaléka el fog tűnni: a kiöregedett buszokat nem állítják vissza a forgalomba. Ráadásul kevés a gépkocsivezető, nem szívesen jönnek vissza a turizmusba a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság miatt.

Ma már nem egy olyan vállalkozás van, amelyeknél azért áll a járműpark egy része, mert nincs rá gépjárművezető. Magyarországon a közúti fuvarozói szektorban 130 ezer gépjárművezetőre van szükség, ennek 25-30 százaléka hiányzik jelenleg.

Kiss Róbert Richárd a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kommunikációs szakértője ismertette a Határtalanul program részleteit, amelynek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. Mint mondta: az iskolák pályázhatnak, és valójában mindenki nyer, aki pályázik. Minimum 10 diák, legalább 2 éjszakára utazhat Romániába, Szerbiába, Szlovéniába, Horvátországba jellemzően az iskolások, tíz gyerek mellé mehet egy kísérő is a program feltételei szerint. Eddig 500 ezer diák utazott a programnak köszönhetően.

A szakember az idei szezonban már jóval nagyobb lehetőséget lát a programban, és ez bíztató lehet azon buszos vállalkozások számára, amelyek rendszeresen dolgoztak ezen a területen. Hozzátette az idei pályázati kiírások előkészítése megkezdődött, és az személyszállítási díjak kalkulációjában a BGA Zrt. számít a szakmai szervezet meglátásaira, javaslatára is. Aki ebben a szegmensben tud dolgozni, annak ez meg fogja érni – szögezte le a szakember.

Az érdekvédelmi szervezet szakértői arról számoltak be, hogy a különjárati autóbuszos személyszállításban milyen lehetőségek és feltételek mentén lehet kidolgozni egy úgynevezett költségindexet.

Az index létjogosultságát az üzemanyagárak és a gépkocsivezető-hiány miatt a személyi költségek, bérek drasztikus emelkedése indokolja. 2022. március 13-tól a szektor egy részében megszűnt az ársapka, 7,5 tonna össztömeg feletti áru- és személyszállító járművek esetében piaci árú az üzemanyagár. Az üzemanyag részaránya a költségszerkezetben a gázolajár függvényében elérheti a 38 százalékot is, az árváltozások volumene és üteme jóval nagyobb mértékű a megszokottnál.

A hosszútávú szerződésekben már ismert az üzemanyagár-klauzula rögzítése. Az önköltség korrekt számítása érdekében a személyi költségek alakulására is célszerű legalább negyedéves indexálást készíteni.

Az érdekképviselet az Autóbusz Tanács döntése alapján, a képviselt autóbuszos vállalkozások tárgyalási pozícióinak erősítése érdekében előkészíti és bevezeti, mert ez is hiteles adatokkal járul hozzá ahhoz, hogy a megbízók elfogadják az díjak szükségszerű emelkedését. Ugyanakkor átfogó kormányzati stratégiát szorgalmaznak a szakma képviselői, hogy mielőbb stabilizálódhasson az ágazat helyzete.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS