Demján Sándor Tőkeprogram: 54,2 milliárd forint értékű beruházásról született eddig döntés

2026. 02. 25., 15:20

A Demján Sándor Tőkeprogramra több mint 3500 vállalkozás jelentkezett, közülük több mint ezer kapott pozitív előminősítést; a feldolgozott állomány alapján eddig 54,2 milliárd forint értékű beruházásról született döntés – tájékoztatott a programért felelős Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

„A jelentkezések volumene és a projektek minősége egyértelműen jelzi, hogy a hazai kkv-k megvalósítható fejlesztési tervekkel rendelkeznek. A beérkezett beruházási koncepciók alapján a vállalkozások tudatosan építenek a termelékenység javítására, a működés korszerűsítésére és új piaci lehetőségek elérésére. A projektek azt mutatják, hogy a tőkefinanszírozást nem kiegészítő forrásként, hanem növekedési döntéseik meghatározó eszközeként kezelik” – olvasható az MKIK közleményében.

Valós növekedési célok

A beérkezett projektek túlnyomó többsége termelékenységet növelő beruházás: a vállalkozások nem működési hiányokat kívánnak finanszírozni, hanem kapacitásbővítést, technológiai modernizációt és piacbővítést terveznek.

A beruházások legnagyobb arányban eszközbeszerzésre, ingatlanfejlesztésre és digitalizációra irányulnak, miközben az energiahatékonysági fejlesztések is megjelennek. A projektek szerkezete arra utal, hogy a kkv-szektor a következő növekedési szintre készül.

50 százalék feletti jóváhagyási arány

Az eddigi feldolgozás a beérkezett projektek mintegy 40 százalékát érinti, és a feldolgozott állományban a projektek több mint fele jóváhagyást kapott, ami azt mutatja, hogy a jelentkezések számottevő része üzletileg megalapozott beruházási terv.

Az eddigi eredmények megerősítik, hogy a program valós és megvalósítható fejlesztési projekteket ér el.

A kereslet a januári felfüggesztés után is fennmaradt

A januári jelentkezési felfüggesztés nem a beruházási igény csökkenését, hanem a program iránti kiemelkedő érdeklődést jelezte. A lezárás óta is folyamatosan érkeznek megkeresések a vállalkozások részéről a program újranyitásával kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy a vállalkozások továbbra is számolnak a DSTP-vel növekedési terveik megvalósításában.

A növekedési tőke szerepe felértékelődik

A feldolgozási tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a vállalkozások egyre tudatosabban különítik el a hitel és a tőke szerepét: míg a hitel a működés stabilitását szolgálja, a tőkefinanszírozást növekedési eszközként értelmezik. A DSTP hozzájárult ahhoz, hogy a növekedési tőke a hazai kkv-k fejlesztési stratégiájának meghatározó elemévé váljon.

Összegzés

A Demján Sándor Tőkeprogram tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kkv-k széles köre rendelkezik megvalósítható növekedési beruházási tervekkel, és ezek megvalósításához tudatosan keresik a tőkefinanszírozási lehetőségeket. A program iránti tartós érdeklődés, a feldolgozott projektek jóváhagyási aránya és a megvalósítható beruházások volumene azt jelzi, hogy a növekedési célú tőkefinanszírozás elérhetősége érdemben erősítheti a hazai vállalkozások fejlődési lehetőségeit – írják az MKIK szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS