Deloitte: 6 tipp a pénzügyi bűnözők ellen

2024. 04. 03., 18:10

Globális probléma a pénzügyi bűnözés, amely nem csak a közvetlen áldozatoknak okoz anyagi kárt, de jelentős társadalmi következményei is vannak. Ráadásul az erre épülő szervezett bűnözői csoportok egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, felhasználják a technológia fejlődését, így lépéselőnybe kerülhetnek, ha nem cselekszik a világ időben – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.

Mindenki vesztes

A pénzügyi bűnözésnek mindenki kárvallottja, nem csak azok, akiktől pénzt lopnak el, mert ezek gazdasági és társadalmi következményei sokkal messzebb mutatnak. Ráadásul az ilyen típusú bűncselekmények gyakran összekapcsolódnak a kábítószer-kereskedelemmel, emberkereskedelemmel, terrorista akciókkal és más bűncselekményekkel, melyek gyakran szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódnak.

„A globális pénzügyi rendszer kapuőreiként a pénzügyi szolgáltatók kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Évente milliárdokat fektetnek be a gazdasági bűnözés és az abból hasznot húzó bűnözők felderítésébe és tevékenységük megzavarásába. A pénzügyi intézményekkel szemben támasztott elvárások nem csak a kormány, a szabályozó hatóságok és a bűnüldöző szervek, hanem az ügyfelek és a társadalom egésze részéről is egyre magasabbak” – emelte ki S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás vezető partnere.

A pénzügyi bűncselekmények megelőzésének jelenlegi megközelítése nem hatékony. A becslések szerint a globális GDP 2-5 százalékát, de a bűncselekményekkel érintett vagyon értékének mindössze 0,2 százalékát sikerül visszaszerezni. A pénzügyi intézmények növekvő költségei nem fenntarthatók. A pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos keretrendszer túlságosan arra összpontosít, hogy „papíron” minden rendben legyen, ahelyett, hogy érdemi lépéseket tenne a bűnözőkkel szemben. Tovább nehezíti a bűnözők lefülelését, hogy a nagy pénzügyi szolgáltatóknál a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemre szolgáló kapacitások elszigeteltek, kettős erőfeszítésekkel, széttöredezett adatokkal és a különböző kockázati mutatók összekapcsolásának nehézségeivel küzdenek, derül ki a Deloitte friss tanulmányából.

Egyre kifinomultabbak a módszerek

Ahogy a pénzügyi szolgáltatók piaci és szabályozási környezete fejlődik, új kockázatok, illetve fenyegetések jelennek meg. Egyelőre nem látszik, hogy a jelenleg meglévő geopolitikai feszültségek csillapodnának, így arra kell felkészülni, hogy a fenti kockázatok a következő években is velünk maradnak majd.

A pénzügyi csalások száma exponenciálisan nőtt, aminek oka a digitalizáció, a Covid, valamint a megélhetési válság.  A modernkori rabszolgaság és az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, amit a konfliktusok is súlyosbítanak.  A korrupció számos országban továbbra is rontja az életkörülményeket és aláássa a megfelelő kormányzást. Eközben az éghajlatváltozás a természeti erőforrások szűkösségéhez és a migrációs szokások megváltozásához vezet, ami új pénzügyi bűnözési módokat teremt, ezt pedig a bűnözők ki is fogják használni.

Ahogy az iparág fejlődik, úgy változnak az ügyfelek elvárásai is, akik a korábbinál gyorsabb, zökkenőmentesebb, integráltabb és személyre szabottabb ügyfélélményt követelnek.  Emellett a munkaerő nagyobb hangsúlyt fektet a rugalmasságra, a céltudatosságra és a bizalomra. Digitális bennszülöttekként pedig az ügyfelek sokkal jobban ismerik a technológiát és elvárják annak kiaknázását a pénzügyi szolgáltatókkal való kapcsolatba lépéskor.

Mit lehet tenni?

A változások fenti mozgatórugói azt jelentik, hogy a pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos jelenlegi keretrendszer már nem felel meg a célnak, és tovább kell fejlődnie.  Elérkeztünk egy fordulóponthoz, az „újrakezdés pillanatához”, a Deloitte szakemberei úgy vélik, hogy hat kulcsfontosságú változás sikeres végrehajtására van szükség:

1. Intelligenciaalapú kockázatkezelésre,

2. Dinamikus ügyféléletciklus-menedzsmentre,

3. A felügyeleti képességek konvergenciájára,

4. Operációra – de nem úgy, ahogy eddig,

5. Proaktív és együttműködő pénzügyi információs egységre és

6. Integrált adat- és technológiai infrastruktúrára.

A legnagyobb lehetőség az érdemi változásra akkor nyílik, ha ezeket kombinálva dinamikus és időszerű képet kapunk az egyes ügyfelek által jelentett kockázatokról. Ez segít a fókuszálásban, biztosítja, hogy a megfelelő erőforrásokat a legnagyobb hatást kiváltó területekre összpontosítsák.

„Ahogy a fenyegetések fejlődnek, szükség van az összekapcsolt intelligenciára, amely kellő gondossággal, nyomon követéssel, valamint dinamikus ellenőrzési környezettel párosul, és amelyet a megfelelő technológia támogat. Ez a pénzügyi bűnözés elleni harc integrált, de egyúttal hatékonyabb és eredményesebb jövője” – foglalta össze Horváth Csaba, a Deloitte pénzügy bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.