Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A tárgyalások még tartanak, de hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben – számolt be az államtitkár az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni.
„Néhány fontos cölöpöt leütöttek” – hangsúlyozta Czomba, egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha 8 százalékos, vagy ha 10 százalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz – jegyezte meg.
Czomba Sándor kiemelte, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés. Minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is - jegyezte meg.
Az államtitkár úgy vélte, a munkaadók attól félnek – ami idén látható –, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12–13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik.
A magyar kormány korábban is, és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál, és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak – jegyezte meg az államtitkár. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.