Vezérigazgató Felmérés: csökkenő félelmek, óvatos bizakodás 2024-re

Vezérigazgató Felmérés: csökkenő félelmek, óvatos bizakodás 2024-re
2024. 02. 15., 14:10

A vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százalékuk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58 százalék) áremelést, több mint harmaduk (36 százalék) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7 százalékos GDP-növekedést és 8 százalékos inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54 százalék, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60 százalék hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22 százalék jósol, szemben a tavalyi 76 százalék és 85 százalékkal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47 százalékos szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51 százalék). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48 százalék), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37 százalék), a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) és a kiberkockázatok (35 százalék). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43 százalék), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54 százalék), technológiai képességek házon belüli kialakításával (32 százalék), vagy külső forrásból történő bővítésével (44 százalék) és stratégiai partnerségek kialakításával (47 százalék) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55 százalék) vagy a technológia átalakultak (44 százalék), a szabályozási környezet megváltozott (48 százalék) vagy ha a versenytársak léptek (30 százalék).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48 százalék) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35 százalék) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20 százalék), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20 százalék), valamint a korlátozott pénzügyi források (19 százalék).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29 százalékos hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban” – emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18 százalék) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52 százalék szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45 százalék), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56 százalék). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68 százalék), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60 százalék) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63 százalék). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86 százalék), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68 százalék).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72 százalék említette, öt éves távlatban már 77 százalék ez az arány. A vezérigazgatók 52 százaléka véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71 százalék lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53 százalékuk, 5 év távlatában pedig 62 százalék várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13 százalék) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84 százalék); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64 százalék); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52 százalék). A vállalatok 47 százaléka megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40 százalék már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13 százaléka nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45 százalék) és a szabályozás összetettsége (44 százalék).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80 százalék), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94 százalék), a munkáltatói márkára (66 százalék) és a munkavállalóik megtartására (64 százalék) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78 százalék) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62 százalékuk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63 százalék), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56 százalék) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek” – foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

A képen Mezei Szabolcs (b.) és Lőcsei Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-22 10:50:14
Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!
2024-05-22 10:30:59
Michelin-csillagos ételek menzai áron, gasztro-béke Kína és Tajvan között, latin hangulat az Őrségből, japán-magyar rántotthús rokonság, erdélyi ízek, kockásabroszos legendák, tepertő, malacfül, labneh és remek vegán fogások.
2024-05-22 10:10:00
Az öröklési szerződés a végintézkedések egyik sajátos, kétoldalú formája. Megkötésére rendszerint azért kerül sor, mert az örökhagyó biztosítani kívánja saját ellátását, gondozását. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS