Cégfelvásárlásokkal kerülnék el a recessziót a vállalatvezetők

2022. 11. 29., 15:13

A koronavírus-járvány visszatérésétől, még tovább növekvő geopolitikai feszültségektől és az inflációtól tartanak leginkább a vezérigazgatók – derül ki az EY 760 CEO megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Minden második vezető cégfelvásárlást tervez egy éven belül.

A vezetők 45 százaléka attól tart, hogy megint jelentős károkat okoz majd a COVID-19 járvány: ismét kijárási tilalomhoz, bezárásokhoz és az ellátási láncok szakadozásához vezethet. Az infláció negatív hatásait (43 százalék) és a geopolitikai feszültségeket (35 százalék) – köztük Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját – is óriási kockázatnak látják a vállalat működése szempontjából.

A cégvezetők megtették az első lépéseket

A hármas sokkhatásnak köszönhetően a CEO-k döntő többsége (95 százalék) már el is kezdte átalakítani befektetési és működési terveit. A vezérigazgatók egy nagy része elhalasztja tervezett beruházásait. Számos vállalat módosítja az ellátási láncait (40 százalék) és helyezi egymáshoz közelebb a működése szempontjából kritikus eszközeit (39 százalék). A válaszadók közel harmada emiatt egyes piacokról teljesen ki is vonul.

Határozott válaszok a visszaesés elkerülése érdekében

A CEO-k a bizonytalan helyzet kezeléséhez két területet tartanak kritikusan fontosnak. Az egyik, hogy az összes termékükben és szolgáltatásunkban központi elem legyen a fenntarthatóság, a másik, hogy technológiai fejlesztésekkel növeljék a vásárlóik lojalitását. Ennek érdekében jövőre már minden második cégvezető akvizíciót tervez.

„Továbbra is a felvásárlás az egyik leghatékonyabb eszköz a vállalatok számára abban, hogy adaptálódni tudjanak a megváltozott makrogazdasági környezethez, megszerezzék a szükséges képességeket a technológiai- és tudástranszferhez, valamint előre tudjanak lépni fenntarthatósági törekvéseikben. A megfelelő cégek beolvasztása tehát a növekedés kulcsa” – emelte ki dr. Vaszari Péter, az EY Stratégiai és Tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A cégvezetők kétharmada (64 százalék) növelni kívánja a tőkebefektetést, 52 százalékuk tervez akvizíciót a következő évben, míg a kitöltők csaknem fele (40 százalék) kalkulál úgy, hogy minden fronton aktív lesz: felvásárláson, üzletágak értékesítésén és új stratégiai szövetségek létrehozásában is gondolkodik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS