Budapesten minden negyedik lakosra jut egy regisztrált vállalkozás, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében csak minden nyolcadikra

2026. 04. 08., 09:10

Magyarországon 2025. december végén az egy évvel korábbival közel megegyező számú, 1,8 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban; a regisztrált vállalkozások többségét (országosan 73, Budapesten 55, a vármegyékben pedig a 66–87 százalékát) az önálló vállalkozók adták – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,7 százalékkal emelkedett, a társas vállalkozásoké 2,2 százalékkal csökkent a 2024. december végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a fővárosban és a vármegyék többségében nőtt, a társas vállalkozásoké Nógrád vármegye kivételével viszont csökkent, leginkább Budapesten (4,4 százalékkal) – olvasható a KSH „Fókuszban a vármegyék – 2025. I–IV. negyedév” című kiadványában.

2025-ben 117,7 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 3,7 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezzel párhuzamosan 120 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 16 százalékkal kevesebb volt – főként az önálló vállalkozókat érintő, előző évi adminisztratív változások miatt – a 2024. évinél. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma a fővárosban és a vármegyék többségében nőtt, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (17 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Fejér és Hajdú-Bihar vármegye kivételével mindenhol alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

A társas vállalkozások 8,1 százaléka, az egy évvel korábbinál 0,8 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2025. december végén. A részarány Budapesten és a vármegyék többségében alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (14,4 százalék) szintén csökkent (2,7 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 191 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt továbbra is a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében pedig a legalacsonyabb. Budapesten 1000 főre 244 regisztrált vállalkozás jutott, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 124.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.