Budapesten minden negyedik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak minden nyolcadik lakosra jut egy regisztrált vállalkozás

2026. 07. 24., 16:05

Magyarországon 2026. március végén az egy évvel korábbival megegyező számú, 1,8 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A regisztrált vállalkozások többségét (országosan 73, Budapesten 55, a vármegyékben pedig a 66–87 százalékát) az önálló vállalkozók adták. A megyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest megyében pedig a legalacsonyabb – olvasható a KSH „Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév” című kiadványában.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,8 százalékkal nőtt, a társas vállalkozásoké 2,1 százalékkal csökkent a 2025. március végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a fővárosban és a megyék többségében nőtt, a társas vállalkozásoké Nógrád és Pest megye kivételével viszont csökkent, leginkább Budapesten (4,3 százalékkal).

2026 I. negyedévében 33,1 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 1,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 29,4 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 2,0 százalékkal kevesebb volt a 2025. I. negyedévinél. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma a vármegyék többségében nőtt, a legnagyobb mértékben Heves megyében (16 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma a fővárosban és kilenc megyében kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A társas vállalkozások 8,3 százaléka, az egy évvel korábbinál 0,4 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2026. március végén. A részarány Budapesten és a megyék többségében alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (13,5 százalék) szintén csökkent (2,6 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 191 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv a korábbiakhoz hasonlóan Budapesten volt a legmagasabb (245 regisztrált vállalkozás/1000 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a legalacsonyabb (125).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS