Barta Károly: A pezsgőgyártás ugyanolyan kreatív folyamat, mint a borkészítés

Barta Károly: A pezsgőgyártás ugyanolyan kreatív folyamat, mint a borkészítés
2025. 12. 01., 06:00

A VOSZ Agrár Tagozata a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével közösen szervezte meg a VOSZ Év Pezsgője versenyt, amely az egyik legjelentősebb hazai kezdeményezés a magyar pezsgőkultúra népszerűsítésére. A 2025-ös verseny eredményhirdetésére november 4-én került sor, ahol a Barta Pince pezsgője nyerte el a VOSZ Év Pezsgője címet.

Az Alföldről származó Barta Károly nem borászként indult – írja a vosz.hu. „Parasztcsalád vagyunk, nálunk mindenki gazdálkodott, 11-12 éves koromig én is a földeken voltam édesapámmal, nagyapámmal” – mondja. Arról is beszél, hogy a borászathoz kezdetben nem a szakmai tudás, hanem a kíváncsiság, a kockázatvállalás és a kihívások keresése vezette, ami ma is meghatározza döntéseit.​ „Testvéremmel a kétezres évek elején gondoltunk arra, hogy gazdálkodni kezdjünk, ezért kezdtünk szőlőterületet keresni, aztán egy szép péntek reggelen megmutattak nekem egy térképet, azon is az Öreg Király-dűlőt, amit az ötvenes években kiirtottak, hatalmas történelmi múltja ellenére” – emlékszik vissza.

Igazi kihívást jelentett számára „újraéleszteni egy magas presztízsű történelmi dűlőt”. Barta Károly egy sor kérdésre kereste a választ, például, hogy milyen furmint klónt érdemes termeszteni, a meredek, keskeny teraszokat hogyan, milyen eszközökkel lehet megművelni a mai körülmények között? „Érzelmi döntés volt, de nem bántuk meg” – válaszol arra a kérdésre, végül miért vágtak bele. A terület megvásárlása után kivágták a meredek, keskeny teraszokat, az 50 év alatt benőtt erdőt, bozótot, és gyökérfésűvel tisztították meg a földet.

„Folyamatosan keressük a választ arra, vajon miért lehetett ekkora presztízse a dűlőnek az elmúlt évszázadokban. Olyan apró részletekből áll össze a válasz, hogy évente kicsit kevesebbet kell permetezni, kicsit később fagy le a terület, az itt termett szőlőnek kicsit más az aromatikája, és hogy a borban található ásványosságnak neutrális az ízvilága”, mondja, majd visszaidézi, amikor egy helytörténész úgy fogalmazott borának kóstolásakor, „borod zamatos”. Ez a sok-sok apró visszajelzés is kellett ahhoz, hogy Barta Károly vezetésével elinduljon a bio-borok előállítása, amelynek az ízvilága természetesen a helyből adódik. „Megértettem, hogy a hely szinte elvárja a munkát, és fontos értékmentés, ha a 10-20-30 generáció munkájával felépített teraszrendszert nem hagyjuk veszni és újraélesztjük”.

A Barta család fokozatosan, jelentős beruházásokat hajtott végre a területen. A dűlő meredek, kézi művelést igénylő parcellái és a pincészet székhelyéül szolgáló Rákóczi-Aspremont kúria helyreállítása komoly kihívást jelentett, így a felújítás egyben példamutató tokaji értékmentésnek is tekinthető.​A fejlesztések eredményeként a Kúriában a borászat mellett ma néhány prémium szálláshely is működik.

A területeket furminttal, hárslevelűvel, sárgamuskotállyal telepítették újra, kifejezetten a dűlő egyedi adottságaira építve. A birtok ma mintegy 13–14 hektáron gazdálkodik Mád határában, déli, délnyugati fekvésű parcellákkal​. A pince borai – különösen a dűlős furmintok és aszúk – több európai ország prémium éttermeiben is megjelentek, így más országok mellett főleg Angliában, Franciaországban és Norvégiában is szerepelnek neves éttermek borlapjain.​

A tokaji furmint és a mádi terroir adottságai kiváló alapot adnak a tradicionális eljárással készülő pezsgőknek, ezt ismerte fel Barta Károly, amikor a birtokon a csendes borok mellett pezsgőkészítésbe kezdett. „Az Öreg Király-dűlő nyugati oldala kifejezetten hűvös, a nap is csak 11 óra után jelenik meg itt, és a talaj is megfelelő volt arra, hogy elkezdjünk kísérletezni pezsgőkkel” – magyarázza. „A legfontosabb talán, hogy a borvidékünk sajátosságaihoz igazodva saját arculatú egyedi pezsgőstílust találjunk ki” – mondja. Ennek számos eleme van, de a legfontosabb a fajta kérdése. A világban azok a borvidékek lettek sikeresek pezsgő készítésben, amelyek képesek voltak megtalálni a saját talajukhoz, éghajlati adottságaikhoz igazodó egyedi arculatukat. Barta Károly szerint ezért is fontos számukra a VOSZ elismerése, mert ez megerősíti, hogy a tradicionális eljárással készített, hosszan érlelt, 100 százalék furmintból készült pezsgő lehet a borvidék egyik fontos terméke. „A hagyományokra alapozva, de az aszú mellett helyi fajtából egy másik presztízsterméket előállítva, a saját utunkon érdemes járni!” – teszi hozzá végül.

A VOSZ Év Pezsgője verseny lebonyolítása kétfordulós: először a legjobb pályázati minták közül választanak ki egy szűkített mezőnyt, majd a döntőben a VOSZ elnöksége szakértői irányítással dönt a végső győztesről. A győztes pezsgőt a VOSZ reprezentációs célokra használja, így a díj nemcsak presztízst, de piaci lehetőséget is jelent a gyártók számára.

(Fotó: Barta Pince)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS