A Magyar Közlönyben megjelent a két különadóról szóló rendelet. Mindkét jogszabály május 1-én lép hatályba.
A különadókkal a bankok, illetve a nagybevételű kereskedelmi láncok járulnak hozzá az államkassza bevételéhez, és ezáltal a járvány elleni védekezéshez, amely az egész ország közös ügye. A járvány Elleni Védekezési Alapba befolyó közterhet a pénzintézeteknek, és a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek kell megfizetniük.
A koronavírussal szembeni védekezés akkor lehet eredményes, ha a terhek viselését megosztja az ország. A kormány ebben a küzdelemben számít a jelentős piaci erőfölényre szert tevő, nagy kereskedelmi láncokra; arra, hogy az érintettek nagyobb szerepet vállalnak a közteherviselésben, és hozzájárulnak a védekezési kiadásokhoz.
A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik, de csak a nagyvállalatokra.
A veszélyhelyzetben bevezetett magyar különadó a bevétel nagyságától függő sávos adó. A szabályozás figyelembe veszi az Európai Unió Bírósága március 3-ai ítéletét, amelyben a luxemburgi testület Magyarország javára döntött, és egyértelműen rögzítette, hogy nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, valamint nem sérti a letelepedés szabadságát az, ha a különadók progresszív módon terhelik a vállalkozás teherbíró képességét jól jelző árbevételt.
A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a kkv-knak amellett, hogy nem kell adót fizetniük, bevallást sem kell kitölteniük.
Az érintetteknek havonta adóelőleget kell fizetniük, először május 31-én. Eddig az időpontig az egy hónapra jutó, havi összeget egy erre a célra szolgáló nyomtatványon jelezni is kell az adóhivatalnak. Ám tekintettel arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. E mellett természetesen előzetesen, még az előleg fizetésének határideje előtt, az általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.
A kiskereskedelmi ágazatot évek óta folyamatosan segítik a kormány intézkedései, így például jelentős megtakarítást hozott az elmúlt időszak befektetésbarát adórendszere, illetve az EU legalacsonyabb társasági adója. Az ágazat támogatása a veszélyhelyzet idején is folytatódik, hiszen az adóskönnyítő és munkahelymegtartó intézkedések továbbra is biztosítják a fogyasztás bővülését. A tárca számításai szerint – most, a veszélyhelyzet idején – a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához.
A koronavírus elleni küzdelemből a magyar bankok is kiveszik a részüket. A kilenc hónapos hitelmoratórium mellett 55 milliárd forintnyi különadót fizetnek be idén.
A pénzintézeti szektor által fizetendő adó mértéke az adóalap – vagyis a módosított mérlegfőösszeg – 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A bankok járványügyi különadóját egy erre célra kialakított nyomtatványon elektronikusan kell bevallani 2020. június 10-ig. A bankok ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – visszakapják. Az adót három egyenlő részletben kell megfizetni, az elsőt 2020. június 10-ig, a másodikat 2020. szeptember 10-ig, a harmadik részletet pedig 2020. december 10-ig.
Pénzügyminisztérium
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.