Banki és kereskedelmi különadó: itt vannak a részletek

2020. 04. 15., 08:31

A Magyar Közlönyben megjelent a két különadóról szóló rendelet. Mindkét jogszabály május 1-én lép hatályba.

A különadókkal a bankok, illetve a nagybevételű kereskedelmi láncok járulnak hozzá az államkassza bevételéhez, és ezáltal a járvány elleni védekezéshez, amely az egész ország közös ügye. A járvány Elleni Védekezési Alapba befolyó közterhet a pénzintézeteknek, és a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek kell megfizetniük.

A koronavírussal szembeni védekezés akkor lehet eredményes, ha a terhek viselését megosztja az ország. A kormány ebben a küzdelemben számít a jelentős piaci erőfölényre szert tevő, nagy kereskedelmi láncokra; arra, hogy az érintettek nagyobb szerepet vállalnak a közteherviselésben, és hozzájárulnak a védekezési kiadásokhoz.

A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik, de csak a nagyvállalatokra.

A veszélyhelyzetben bevezetett magyar különadó a bevétel nagyságától függő sávos adó. A szabályozás figyelembe veszi az Európai Unió Bírósága március 3-ai ítéletét, amelyben a luxemburgi testület Magyarország javára döntött, és egyértelműen rögzítette, hogy nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, valamint nem sérti a letelepedés szabadságát az, ha a különadók progresszív módon terhelik a vállalkozás teherbíró képességét jól jelző árbevételt.

A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a kkv-knak amellett, hogy nem kell adót fizetniük, bevallást sem kell kitölteniük.

Az érintetteknek havonta adóelőleget kell fizetniük, először május 31-én. Eddig az időpontig az egy hónapra jutó, havi összeget egy erre a célra szolgáló nyomtatványon jelezni is kell az adóhivatalnak. Ám tekintettel arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. E mellett természetesen előzetesen, még az előleg fizetésének határideje előtt, az általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.

A kiskereskedelmi ágazatot évek óta folyamatosan segítik a kormány intézkedései, így például jelentős megtakarítást hozott az elmúlt időszak befektetésbarát adórendszere, illetve az EU legalacsonyabb társasági adója. Az ágazat támogatása a veszélyhelyzet idején is folytatódik, hiszen az adóskönnyítő és munkahelymegtartó intézkedések továbbra is biztosítják a fogyasztás bővülését. A tárca számításai szerint – most, a veszélyhelyzet idején – a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához.

A koronavírus elleni küzdelemből a magyar bankok is kiveszik a részüket. A kilenc hónapos hitelmoratórium mellett 55 milliárd forintnyi különadót fizetnek be idén.

A pénzintézeti szektor által fizetendő adó mértéke az adóalap – vagyis a módosított mérlegfőösszeg – 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A bankok járványügyi különadóját  egy erre célra kialakított nyomtatványon elektronikusan kell bevallani 2020. június 10-ig.  A bankok ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – visszakapják.  Az adót három egyenlő részletben kell megfizetni, az elsőt 2020. június 10-ig, a másodikat 2020. szeptember 10-ig, a harmadik részletet pedig 2020. december 10-ig.

Pénzügyminisztérium

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS