A magyar haltermelés újabb „mérföldkövének” nevezte az agrárminiszter kedden az új brand, a „Balatoni hal” eredetmegjelöléssel ellátott, uniós oltalom alatt álló termékek megjelenését.
Nagy István Balatonbogláron tartott sajtótájékoztatóján elmondta: bár sok kritika érte – főleg a Balatonnál – ahalászati tevékenység több évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt. Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a 800 ezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja – tette hozzá. „Új lehetőség kapujában állunk azzal, hogy sikerült elérnünk, a balatoni hal újra kapható, és ezzel a branddel újra bekerülhet a köztudatba” – fogalmazott a miniszter
A tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból, vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassülő termékek élvezhetik. Nagy István elmondta, az Agrárminisztériumban régóta dolgoznak azon, hogy ne lehessen többé balatoni halként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat, köztük a hekket. „Arra törekszünk minden eszközzel, hogy visszaadjuk a balatoni hal rangját, és felhívjuk a figyelmet arra, kiváló őshonos halaink vannak, amelyek méltóak mindennemű gasztronómiai elismerésre.” A „Balatoni hal” brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni.
A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és vendéglátó-ipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek. A fogyasztói kör bővítése, a lakossági igények kielégítése a következő hónapok feladata – hangzott el a sajtótájékoztatón. Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója hangsúlyozta, Európa valamennyi édesvizében megszűnt már a halászati tevékenység, és a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán már tilos a halászat. Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt. A vezérigazgató felidézte: amikor 2013 végén megszűnt a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, két lehetőség maradt, hogy balatoni hal kerülhessen az asztalra. Az egyik a Sió-zsilip angolnacsapdája, ami csak ritkán, vízeresztésekkor működhetett, és főként az angolnák fogására specializálódott. Tavaly óta a zsilip átépítése miatt ez a lehetőség megszűnt. „A másik lehetőség a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezése volt, ezt az utat jártuk végig.” Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra.
A horgászati tevékenységgel évi 500–600 tonnányi hal kerül az asztalokra közvetlenül a Balatonból, a halgazdálkodási társaság pedig 150–200 tonnányi halat tud biztosítani a tógazdaságaiból a feldolgozott késztermékekként, előhűtött és mélyhűtött formákban piacra kerülő Balatoni hal-termékek előállításához.
Gödri Zoltán, az oltalmat kapott termékeket előállító Halker Kft. ügyvezető-alapítója elmondta: a 32 éve indult vállalkozásnál folyamatos a fejlesztés, jelenleg egy irodabővítési projekt, és egy 2 ezer négyzetméter alapterületű húsfeldolgozó építése zajlik. Három telephelyen, 540 alkalmazottal és napi több mint száz teherautóval dolgoznak. A halfeldolgozót több lépcsőben önerőből fejlesztették. (MTI)
Fotó: Fekete István
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.