Több lábon álló, modern, aktív szervezet lett a VOSZ

Több lábon álló, modern, aktív szervezet lett a VOSZ
2026. 03. 05., 22:30

A VOSZ 2022-ben megújított stratégiájának eddig elért eredményeiről, valamint a bővülő szolgáltatásokról is beszámolt a Szövetség elnöke, Eppel János a Nyíregyházán megtartott vállalkozói fórumon.

2026-ban is országjárásra indul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezet rendezvényét Nyíregyházán tartották 2026. március 5-én – olvasható a vosz.hu-n.

Dr. Gégény Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, a jó viszony alapja a partnerség, a segítségnyújtás a vállalkozásoknak, természetesen a jogszabályok betartásával és betartatásával. Fontosnak nevezte, hogy a vármegye és székhelye, Nyíregyháza jelentős fejlődésen ment keresztül, komplex iparfejlesztési program valósul meg a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben. Tavaly decemberben zárult a vidékfejlesztési program, ami a vármegyében 65 ezer sikeres pályázatot jelentett a mezőgazdasági vállalkozásoknak, amelyeknek összesen 284 milliárd forint pályázati támogatást ítéltek oda.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere beszédében kiemelte, hogy nagyon komoly együttműködésre van szükség a város által hat évvel ezelőtt indított gazdasági program sikeres végrehajtásához. „A gazdasági hatások mellett a társadalmi hatások is jelentkeznek a családoknál is. Gondolok az új munkahelyekre, a foglalkoztatás javítására, arra, hogy színvonalas munkahelyek lesznek. A fiatalok, akik elmennek tanulni, vagy itt végeznek, nálunk el tudnak helyezkedni. Ez Nyíregyháza jövőjét is meghatározza.” Folytatódik a sok milliárdos iparipark fejlesztési projekt, amelybe igyekeznek minél több helyi céget bevonni az építkezéshez és a szolgáltatásokhoz is a VOSZ segítségével.

Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő idézte Demján Sándor, a VOSZ örökös elnöke gondolatát, miszerint a gazdaság az alapja mindennek. A másik elem az oktatás, nagyon fontos, hogy profi köznevelési infrastruktúra legyen, ebben Nyíregyháza és a vármegyei városok élen járnak. A szakoktatás sikertörténet lett a Nyírségben az elmúlt évtizedben, ahogy az lett az egyetemi képzés átalakítása és a kutatásfejlesztés is. „Nyiregyháza és térsége nagyon sokat lépett előre, a közös munkában a VOSZ-nak megvan a maga szerepe, ezért a vállalkozókat a jövőben is mindenben támogatni kell”.

Czelleng Ádám közgazdász, egyetemi docens az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éves gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Ami Szabolcsot illeti: 2019 és 2025 között nagyjából 10 százalékkal csökkent a regisztrált gazdasági szervezetek száma, míg a 250 fő feletti nagyvállalatok száma stagnál, 210-220 vállalkozás jut ezer lakosra. A térség mezőgazdasága erős pilléreken áll, jelentős szerepet vállal a helyi gazdaság fejlődésében. 2025-ben a vármegye összes foglalkoztatottjának 8 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ezzel szemben az országos átlag 4 százalék alatti.

„2022-ben megújult elnökséggel, erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon Eppel János, a VOSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban azt meghatározni, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”

Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve. Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor Program, a beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.

A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek, mint a Eurocommerce, az Európai Kereskedelmi Szövetség, az IOE, a Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.

Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. „A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most, de ebből a helyzetből úgy lehet kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Az összefogásból és az együttműködésből pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér” – zárta beszédét Eppel János.

A VOSZ energetikai szolgáltatásairól és a vármegyei energiaszövetkezetek alakításáról, az utóbbi két évben felpörgetett munkáról Gyalog Zsolt, az Energetikai Szekció elnöke tájékoztatott. Előadásában rávilágított, hogy a nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. Részletesen szólt a csoportos energiabeszerzés technikai folyamatairól: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Átfogó képet festett, hogyan lehet strukturált módon árversenyre kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár: 10–45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit – mutatott rá Gyalog Zsolt, hozzátéve: április végéig valamennyi vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy valamennyi vármegyében alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget.

Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója előadásában emlékeztetett, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. A MultiMentor beszállító-fejlesztési program már három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) beindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel.

Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting Kft. regionális igazgatója „Pályázatból lehetőség – Így nyerj támogatást tudatos stratégiával” címmel tartott előadást, arra bíztatva a vállalkozókat, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert így növelhetik versenyképességüket és piaci előnyre tehetnek szert a vetélytársakkal szemben.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Czomba Csaba elnöki beszámolójában elmondta, hogy tavaly indult be teljes lendülettel a vállalkozásfejlesztési iroda, amely közel húsz programot bonyolított le, igyekeznek minél szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtani a hozzájuk fordulóknak. A vármegyei szervezetnek jelenleg 666 tagja van, elsősorban a Széchenyi Kártya programnak köszönhetően, de vannak új belépők is. A húsz éve működő VOSZ-iroda kiemelkedően magas forgalmat bonyolított, 97,5 milliárd forint hitelt helyeztek ki 1956 vállalkozás részére. Elindítottak egy másik Széchenyi Kártya irodát is a PRIMOM-mal közösen, eddig 5,5 milliárd forintot helyeztek ki több, mint 100 vállalkozásnak.

A rendezvényen újabb 5 évre bizalmat kapott Czomba Csaba, a vármegyei szervezet elnöke. Szintén öt évre megválasztottak öt küldöttet és három pótküldöttet, akik az országos küldött értekezleten képviselik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS