A magyarországi nagyvállalatok egyéves jövedelmezőségi terveit meghatározó tényezők között az infláció vált a legfontosabbá, derül ki a K&H nagyvállalati növekedési indexből. A felmérés nyolcéves története során erre még soha nem volt példa. Ezzel az eddigi legmeghatározóbb piaci tényező, a belföldi vevők szorosan a második helyre kerültek, harmadikként pedig továbbra is meghatározó szerepet kapnak a beszállítói árak.
Az elmúlt két negyedévben meredeken ívelt fel az infláció szerepe a nagyvállalatok jövőjét meghatározó tényezők között. Így mára elérte története legmagasabb értékét, és a legfontosabb faktor lett a nagyvállalatok következő egyéves eredményeit meghatározó tényezők között.
A magyarországi, kétmilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index nem csak arra ad választ, hogy hogyan látják a következő egy évben saját helyzetüket és a gazdaság alakulását a cégek. Azt is megmutatja, hogy a nagyvállalatok terveit befolyásoló tényezők közül melyek azok, amelyek várhatóan a legmarkánsabban fogják befolyásolni működésüket.
Az infláció esetében eddig soha nem látott emelkedés tapasztalható. Míg 2021 első negyedévében a cégek jövedelmezősége szempontjából ez a legkevésbé fontos elem volt, addig 2022 második negyedévére – a belföldi vevőket éppen csak megelőzve – ez vált a legfontosabb tényezővé.
2015 harmadik negyedévétől egészen 2022-ig a belföldi vevők határozták meg leginkább a vállalatok jövedelmezőségét. Az év első negyedévében azonban a beszállítói árak, majd a második negyedévben az infláció került a legelső helyre. A legutóbbi, második negyedéves felmérésben már az orosz-ukrán konfliktus is bekerült befolyásoló faktorként, ami jelenleg a hetedik legfontosabb tényező a vállalatok életében.
Az infláció azért válhatott a legfontosabb tényezővé, mert a vállalatok egyre növekvő részére gyakorol negatív hatást. 2021 negyedik negyedévéhez képest 57-ről 64-re, majd 72 százalékra emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek gondot jelent a pénzromlás. Ezen belül is 8-ról 18-ra, majd 27 százalékra ugrott azok aránya, akik számára jelentős negatív hatással bír.
Ennek oka az lehet, hogy egyelőre csak mérsékeltennőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek be tudták építeni áraikba az inflációt. Az előző két negyedévben ez a nagyvállalatok 34 százalékának, most pedig 40 százalékának sikerült.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.
