Az infláció és a koronavírus miatti bizonytalanság övezi a kilábalást

2021. 05. 14., 12:15

Az év közepétől magasabb fokozatba kapcsolhat a hazai és globális gazdasági kilábalás, ám a tartósan lazának ígérkező monetáris kondíciók nyomán az inflációs kockázatokkal változatlanul számolni kell a CIB Bank elemzői szerint. A gyors kilábalást még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább. Magyarországon a gazdasági növekedés üteme 4-5 százalék lehet a CIB Bank elemzőinek várakozásai szerint, 3,8-3,9 százalékos éves infláció mellett, miközben a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama is viszonylag szűk sávban, 355 és 365 forint között mozoghat.

A 2021-es év első negyedévét még mindig a koronavírus-járvány és az újra bevezetett korlátozó intézkedések határozták meg a világ legtöbb országában. A harmadik hullám lecsengésének, illetve a lakosság immunizációjának köszönhetően a második negyedévben a fejlett világban megindulhat a korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, és ezzel párhuzamosan a gazdasági kilábalás, amely a CIB Bank várakozása szerint az év közepétől kapcsolhat magasabb fokozatba.

A nagy, fejlett gazdaságok közül a kilábalást az immunizációban elöljáró Egyesült Államok vezetheti, ahol a növekedést az extrém laza monetáris politika és a robusztus költségvetési élénkítés is támogatja. Az euróövezetben időben késve indulhat, és gyengébb lehet a gazdasági helyreállítás. A gazdaságok újranyitása, a kínálat oldali sokkok és az alacsony bázis a tengerentúlon és Európában is megemeli az első félévben az inflációt, a középtávú inflációs kockázatok azonban az euróövezetben jóval enyhébbek, mint az idén jó eséllyel túlfűtötté váló Egyesült Államokban.

Mind a Federal Reserve, mind az Európai Központi Bank elkötelezett a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett, a Fednél azonban az év vége felé már napirendre kerülhet a normalizálási menetrend meghatározása.

„A növekedési kilátásokat továbbra is jelentős kockázatok övezik, amelyek közül még mindig kiemelkedik a koronavírus-járvány és annak esetleges újabb hullámai” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Előnyös helyzetben Magyarország

Az első negyedév hazai gazdasági teljesítményére is rányomta bélyegét a pandémia, a második félévtől azonban elindulhat a fokozatos kilábalás, amely az év közepétől válthat magasabb tempóra. Európai összehasonlításban az ország kifejezetten jól áll az oltások terén, így a fokozatos gazdasági nyitás valamivel korábban elindulhatott, mint a legtöbb EU-s országban.

„Természetesen a kilátásokat továbbra is a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, de ha a következő hónapokban nem érkezik újabb járványhullám, az év egészében 4-5 százalék közötti növekedési ütemet várunk. 2022-ben pedig – elsősorban a rendelkezésre álló európai uniós források intenzív felhasználásának köszönhetően – tovább gyorsulhat a gazdaság– tette hozzá Trippon Mariann.

A gazdasági kilábalás előrehaladtával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megindulhat a helyreállítás, aminek első jeleit már a márciusi KSH adatok is mutatták. Ezek a számok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első hullám: ennek a CIB Bank elemzői szerint elsősorban az az oka, hogy a gazdaság egyrészt részben alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, másrészt a második és harmadik hullám alatt a korlátozó intézkedések is kevésbé voltak szigorúak.

Ugyanakkor a hivatalos statisztikák számbavételi problémák és módszertani okok miatt még mindig a valóságosnál jobb képet festenek a munkaerőpiaci helyzetről, az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában szereplő álláskeresőkkel kalkulálva a KSH 4 százalékos értékével szemben még mindig 6 százalék feletti, „számított” munkanélküliségi ráta adódik.

A gazdaság újranyitása és szezonális okok miatt a következő hónapokban tovább javulhat a munkaerőpiaci helyzet: az EU-s országok nyitásával párhuzamosan a külföldön dolgozók egy része is visszatérhet külföldi munkahelyére, de az elsődleges munkaerőpiacon is nőhet a foglalkoztatottak száma. Sőt, a korlátozások által legdrasztikusabban sújtott és most újranyitó ágazatokban – szállodaipar, vendéglátás – akár már rövid távon is munkaerőhiány alakulhat ki.

„Ha a korlátozások feloldása tartósnak bizonyul, a munkanélküliségi ráta a tavaszi hónapokban tetőzhet, és az év további részében fokozatosan tovább javulhat. Ebben az esetben az éves átlagos munkanélküliségi ráta alacsonyabb lehet, mint a jelenlegi 4,5 százalékos prognózisunk” – emelte ki a vezető elemző.

Öt százaléknál tetőzhet az infláció

Az év első három hónapjában a vártnak megfelelően gyorsult az infláció hazánkban is, ami mögött elsősorban az alacsony bázis, az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékek jövedéki adó emelése állt. A CIB Bank elemzői szerint a második negyedévben tovább emelkedik az éves pénzromlási ütem, és várakozásaik szerint 5 százalék közelében tetőzik.

„Alapforgatókönyvünk a tavasz végi csúcsokról fokozatos lassulással számol, az év második felének kilátásait azonban jelentős bizonytalanságok övezik, és nem elhanyagolhatók a felfelé mutató kockázatok. „A gazdaság újranyitásával párhuzamosan a piacra ömlő elhalasztott kereslet mellett kínálat oldali tényezők is az irányba mutatnak, hogy az infláció látványos lassulása a második félévben elmarad” – emelte ki a vezető elemző.

Éves átlagban a CIB Bank szakértői 3,8-3,9 százalék közötti inflációt várnak, de az év végére is csak picivel lehet az átlagos alatt az év/év index. Az előttünk álló időszak legnagyobb monetáris politikai kihívása a gazdasági helyreállítás támogatása mellett a másodkörös inflációs hatások elkerülése, az inflációs várakozások horgonyzottan tartása, vagyis annak megakadályozása, hogy az átmenetileg megemelkedő infláció beépülve a várakozásokba egy vártnál hosszabb ideig tartó magasabb inflációs pályát eredményezzen.

A jegybank egyelőre kivár, de kommunikációja egyértelműen óvatosabbá, szigorúbbá vált az elmúlt hónapokban. A kilátásokat övező bizonytalanságok és a felfelé mutató kockázatok miatt az egyhetes betét és az alapkamat közötti rés a következő időszakban fennmarad, ennek megfelelően a Bubor görbe a következő időszakban is a jelenlegi szintek körül ingadozhat.

Az éven belüli kamatok mérséklődése csak az év második felében elképzelhető, de csak abban az esetben, ha a nyár eleji csúcsokról az infláció meggyőzően lefelé indul, és a forint árfolyama is stabil marad. Rövid oldalon a fundamentumok alapján egyelőre szigorításra nincs szükség, az egyhetes betéti kamat emelésére csak abban az esetben kerülne sor, ha a forintárfolyam tartósan és nagymértékben gyengülne.

A hozamgörbe hosszú végén a következő időszak a konszolidáció jegyében telhet, összhangban a fejlett piacokon látható folyamatokkal. Ha esetleg újra felerősödnek a piaci feszültségek, a mennyiségi enyhítés rugalmas alkalmazásával a jegybank képes lesz ezeket tompítani, arra azonban nem lehet számítani, hogy a hosszú hozamok visszatérjenek év eleji szintjeikre.

Az MNB többször jelezte direkt és indirekt módon is, hogy a feltörekvő piacokkal szembeni kockázati hangulat ingadozásait (ami indirekt módon a forint árfolyamának alakulására utal) kiemelten figyeli. A CIB Bank elemzőinek várakozásai szerint az euró/forint keresztárfolyam az év hátralévő részében is jellemzően a 355-365 közötti csatornában ingadozhat, ha ebből a sávból bármelyik irányba és nagymértékben kimozdulna az árfolyam, az MNB az egyhetes betéti kamat alakításával simíthatja a mozgásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS