Az építőipari vendégmunkások hazai foglalkoztatásának külön ágazati szabályozását sürgeti az ÉVOSZ

2023. 06. 13., 16:19

A Parlament 2023. május 31-én tárgyalta „A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról” szóló törvényjavaslatot, melynek hatályba lépése 2023. november 1-jére datálódik. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) külön ágazati szabályozást, ágazati kikötéseket javasol.

Az építőipar a többi ágazattól eltérően nem telepített ágazat, az építőiparban dolgozók változó munkahelyen végzik tevékenységüket, a vállalkozások egyszerre több helyszínen foglalkoztatják munkavállalóikat. A szerződésállomány függvényében a munkaerőigény folyamatosan, egy éven belül is változhat, alapszakmánként is folyamatosan változó a szakmunkások és mérnökök iránti igény olvasható az ÉVOSZ honlapján.

A folyamatos foglalkoztatást az időjárási viszonyok is erőteljesen befolyásolhatják. A foglalkoztatás vállalkozási szerződések keretében történik, jellemzően csoportos foglalkoztatás formájában valósul meg, az alvállalkozói rendszerekben jelen van a bérmunkás foglalkoztatás is, a munkaerő-kölcsönzés rendszere azonban nem kiforrott. Jelentős költséget ró a vállalkozásokra a foglalkoztatottak munkahelyre való szállítása és elszállásolása. A foglalkoztatás időtartama is változékony, a pót- és többletmunkák általában meghosszabbítják az időszakot. Az építőipar alapvetően nem exportorientált, a belföldi piacon foglalkoztat, így a piacvédelem iránti igény fokozottan érvényesül.

A vendégmunkások foglalkoztatása egyszerre kell, hogy szolgálja a piacvédelmet és a hatékonyság javítását. Ezért az ÉVOSZ szerint fontos, hogy az építőiparban vendégmunkás foglalkoztatására kedvezményezett csak magyarországi székhelyű, főtevékenységénél fogva csak építőipari, regisztrált vállalkozás lehessen.

Az ÉVOSZ relációs kormányközi megállapodásokat javasol (többek között Törökországgal, Kínával, Moldovával, Fehéroroszországgal), melyben rögzítik, hogy az adott években (pl. két év) havi átlagban hány külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatására nyílik lehetőség. E megállapodásokban a vállalkozási szerződés keretében, munkaerő-kölcsönzés formájában történő, szervezett munkavállalás legyen a meghatározó, miközben az egyéni munkavállalás lehetőségét is biztosítja.
Egy-egy harmadik ország kontingens keretét egy kijelölt kormányhivatal kezelje egész Magyarország területére. A létszámkontingens kihasználását a megállapodás aláírói évente tekintsék át – javasolja az ÉVOSZ. Az éves kontingenskeret esetleges túllépésének megakadályozása érdekében a munkaügyi kormányzat tartsa fenn a jogot a munkavállalási engedélyek kiadásának azonnali beszüntetésére, amennyiben a túllépés veszélye fenyeget. A kontingenskeret túllépése vonja maga után azt is, hogy a kereten felül kiadott munkavállalási engedélyek számával a következő elszámolási időszak kontingenskerete csökken. A kontingenskeretek betartásáért a megállapodást aláíró magyar fél által kijelölt szervezet legyen a felelős.

Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy az építőiparnak legyen elkülönített alkontingense, melyben az építőipar munkaellátottságának függvényében évente pontosított, aktualizált relációs létszámkontingensek legyenek meghatározva. Az alkontingensbe a TEÁOR jegyzék alapján kerüljenek be az építőipari szolgáltatások és a mérnöki tevékenységek.

A vendégmunkás törvény hatálya alá eső munkáltatók munkavállalóik részére a magyarországi foglalkoztatás során kötelesek legyenek biztosítani az előírt garantált bérminimumot, a törvényileg előírt valamennyi javadalmazást, valamint az előírt szabadságnapokat és az e napokra járó javadalmazást. A foglalkoztatott vendég-munkavállalók bérezési feltételei ne legyenek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott magyar munkavállalók bérfeltételeinél.

A törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy a jogszabály bejelentési kötelezettséget írjon elő az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében. A munkáltatók legyenek kötelesek a foglalkoztatás megkezdése előtt írásban bejelenteni az illetékes Kormányhivatalnak a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók adatait, a magyarországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát, a foglalkoztatás helyszínét, a foglalkoztatással összefüggő okmányok tárolásának (bérlisták, munkaóra-nyilvántartás) helyét, valamint a magyarországi foglalkoztatás felelős megbízottjának vagy képviselőjének nevét. A szabálysértéseket a törvény pénzbírsággal szankcionálja.

Az ÉVOSZ elnöke, Koji László felajánlotta a Szövetség közreműködését a kontingensfelhasználás, -elosztás szakmai szempontrendszerének meghatározásában és a kontingens kezelésében, valamint Érdekegyeztető Fórum működését javasolja. (ÉVOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS