Az építőipari vendégmunkások hazai foglalkoztatásának külön ágazati szabályozását sürgeti az ÉVOSZ

2023. 06. 13., 16:19

A Parlament 2023. május 31-én tárgyalta „A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról” szóló törvényjavaslatot, melynek hatályba lépése 2023. november 1-jére datálódik. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) külön ágazati szabályozást, ágazati kikötéseket javasol.

Az építőipar a többi ágazattól eltérően nem telepített ágazat, az építőiparban dolgozók változó munkahelyen végzik tevékenységüket, a vállalkozások egyszerre több helyszínen foglalkoztatják munkavállalóikat. A szerződésállomány függvényében a munkaerőigény folyamatosan, egy éven belül is változhat, alapszakmánként is folyamatosan változó a szakmunkások és mérnökök iránti igény olvasható az ÉVOSZ honlapján.

A folyamatos foglalkoztatást az időjárási viszonyok is erőteljesen befolyásolhatják. A foglalkoztatás vállalkozási szerződések keretében történik, jellemzően csoportos foglalkoztatás formájában valósul meg, az alvállalkozói rendszerekben jelen van a bérmunkás foglalkoztatás is, a munkaerő-kölcsönzés rendszere azonban nem kiforrott. Jelentős költséget ró a vállalkozásokra a foglalkoztatottak munkahelyre való szállítása és elszállásolása. A foglalkoztatás időtartama is változékony, a pót- és többletmunkák általában meghosszabbítják az időszakot. Az építőipar alapvetően nem exportorientált, a belföldi piacon foglalkoztat, így a piacvédelem iránti igény fokozottan érvényesül.

A vendégmunkások foglalkoztatása egyszerre kell, hogy szolgálja a piacvédelmet és a hatékonyság javítását. Ezért az ÉVOSZ szerint fontos, hogy az építőiparban vendégmunkás foglalkoztatására kedvezményezett csak magyarországi székhelyű, főtevékenységénél fogva csak építőipari, regisztrált vállalkozás lehessen.

Az ÉVOSZ relációs kormányközi megállapodásokat javasol (többek között Törökországgal, Kínával, Moldovával, Fehéroroszországgal), melyben rögzítik, hogy az adott években (pl. két év) havi átlagban hány külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatására nyílik lehetőség. E megállapodásokban a vállalkozási szerződés keretében, munkaerő-kölcsönzés formájában történő, szervezett munkavállalás legyen a meghatározó, miközben az egyéni munkavállalás lehetőségét is biztosítja.
Egy-egy harmadik ország kontingens keretét egy kijelölt kormányhivatal kezelje egész Magyarország területére. A létszámkontingens kihasználását a megállapodás aláírói évente tekintsék át – javasolja az ÉVOSZ. Az éves kontingenskeret esetleges túllépésének megakadályozása érdekében a munkaügyi kormányzat tartsa fenn a jogot a munkavállalási engedélyek kiadásának azonnali beszüntetésére, amennyiben a túllépés veszélye fenyeget. A kontingenskeret túllépése vonja maga után azt is, hogy a kereten felül kiadott munkavállalási engedélyek számával a következő elszámolási időszak kontingenskerete csökken. A kontingenskeretek betartásáért a megállapodást aláíró magyar fél által kijelölt szervezet legyen a felelős.

Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy az építőiparnak legyen elkülönített alkontingense, melyben az építőipar munkaellátottságának függvényében évente pontosított, aktualizált relációs létszámkontingensek legyenek meghatározva. Az alkontingensbe a TEÁOR jegyzék alapján kerüljenek be az építőipari szolgáltatások és a mérnöki tevékenységek.

A vendégmunkás törvény hatálya alá eső munkáltatók munkavállalóik részére a magyarországi foglalkoztatás során kötelesek legyenek biztosítani az előírt garantált bérminimumot, a törvényileg előírt valamennyi javadalmazást, valamint az előírt szabadságnapokat és az e napokra járó javadalmazást. A foglalkoztatott vendég-munkavállalók bérezési feltételei ne legyenek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott magyar munkavállalók bérfeltételeinél.

A törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy a jogszabály bejelentési kötelezettséget írjon elő az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében. A munkáltatók legyenek kötelesek a foglalkoztatás megkezdése előtt írásban bejelenteni az illetékes Kormányhivatalnak a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók adatait, a magyarországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát, a foglalkoztatás helyszínét, a foglalkoztatással összefüggő okmányok tárolásának (bérlisták, munkaóra-nyilvántartás) helyét, valamint a magyarországi foglalkoztatás felelős megbízottjának vagy képviselőjének nevét. A szabálysértéseket a törvény pénzbírsággal szankcionálja.

Az ÉVOSZ elnöke, Koji László felajánlotta a Szövetség közreműködését a kontingensfelhasználás, -elosztás szakmai szempontrendszerének meghatározásában és a kontingens kezelésében, valamint Érdekegyeztető Fórum működését javasolja. (ÉVOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS