Az AI a vállalatfelvásárlásokat is átalakítja

2025. 02. 26., 20:05

Az elmúlt év változatos képet mutatott a vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) piacán: míg globális szinten nagy értékű ügyletek területét fellendülés jellemezte, addig Európában elsősorban a közepes méretű (mid-market) tranzakciók domináltak. Az M&A folyamatokat jelentősen befolyásolták a gazdasági kihívások és a szabályozási változások, valamint az AI-technológiák rohamos térnyerése. Az M&A piacot érintő trendekről Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója készített összefoglalót.

2024-ben a globális M&A ügyletek összértéke növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva, azonban az aktivitás még elmaradt a 2021-es csúcshoz képest, amely rekordot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. Tavaly a piac fellendülését globálisan elsősorban a nagyobb ügyletek hajtották, a tranzakciószám csökkent az előző évhez képest.

Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát tömörítő EMEA régió M&A piacán több mint 16 000 tranzakció valósult meg, 883 milliárd dollár értékben, amely enyhe növekedést jelentett az előző éves adatokhoz viszonyítva mind összértékben, mind az ügyletek számában. Ugyanakkor a globális piaccal szemben, Európában a kisebb és közepes méretű tranzakciók kerültek leginkább előtérbe.

Domináns szektorok

Intenzív M&A aktivitás volt tapasztalható a technológiai szektorban, amelynek mozgatórugóit az AI-vezérelt felvásárlások, az adatközpontok és a kiberbiztonság iránti kereslet növekedése jelentette, mivel a vállalatok egyre inkább az automatizáció és az adatalapú döntéshozatal irányába mozdulnak.

Az AI és az adatközpontok fokozott energiaigénye közvetlen hatást gyakorolt az energetikai piacra is: a több eszközosztályban érdekelt befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az adatközpontok fenntartható energiaellátására, és ennek érdekében különböző kapcsolódó energiaforrásokba fektetnek. Az energetikai átállás továbbra is erősen ösztönzi a megújuló energiába történő beruházásokat, ugyanakkor az olaj-és gáziparban folytatódott az előző évekre is jellemző konszolidáció, mivel a hagyományos energiahordozók szerepe a globális ellátási láncban továbbra is meghatározó maradt. 

A magántőke-befektetők körében egyre vonzóbbak üzleti támogató szolgáltatást nyújtó vállalatok, ahol a mesterséges intelligenciába való befektetés szintén jelentős konszolidációt és méretgazdaságos működést igényel. A vállalatok egyesülései és felvásárlásai révén szélesebb ügyfélkört tudnak elérni, miközben optimalizálják a költségeiket.

A pénzügyi szektorban a magas működési költségek és a digitalizációs kényszer arra ösztönözte a bankokat, hogy M&A ügyletek révén javítsák hatékonyságukat.

Habár az egészségügyi szektorban az M&A aktivitás csökkenése volt tapasztalható, továbbra is ez az iparág az egyik legaktívabb. A geopolitikai bizonytalanság és a globális konfliktusok hatására a védelmi szektorban működő vállalatok is felértékelődtek, miközben a védelmi kiadások emelkedése várhatóan a felvásárlások és összeolvadások számának növekedéséhez is vezet majd.

Hosszabb folyamatok, alternatív finanszírozási modellek

A szabályozási környezet és a vállalatértékelés kihívásaiból fakadóan a jogi és pénzügyi átvilágítások alaposabbak voltak, ezáltal pedig az M&A folyamatok időigényesebbé váltak 2024-ben. A piaci feltételek változása következtében a vevők erősebb tárgyalási pozícióba kerültek, és egyre kedvezőbb szerződéses feltételeket tudnak elérni.

„A magas kamatkörnyezet és a finanszírozási nehézségek, valamint a vevők erősödő tárgyalási pozíciója miatt előtérbe kerültek az olyan alternatív finanszírozási lehetőségek, mint például az »eladói finanszírozás« (amikor az eladó biztosít hitelkeretet a vevőnek) és egyéb, magántőke tranzakciók során alkalmazott struktúrák is egyre népszerűbbé váltak. Az »earn-out« struktúrák térnyerése lehetővé teszi, hogy az ügyletek egy része a teljesítményhez kötötten kerüljön kifizetésre, ezzel csökkentve a kockázatokat a vevők számára” – mondta el Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója.

Mi várható 2025-ben?

Az AI továbbra is erősen befolyásolja majd a felvásárlásokat: várhatóan kisebb technológiai vállalatok egyesülnek, hogy versenyképesebbé váljanak a költséghatékony működés és a megfizethetőbb AI-megoldások révén. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az akvizíciós folyamatok támogatásában is, legyen szó adatfeldolgozásról vagy üzleti lehetőségek hatékonyabb azonosításáról, ráadásul az Európai Unió AI-rendelete (EU AI Act) szigorúbb átvilágítási követelményeket ír elő.

Emellett az ESG szempontok is egyre fontosabb szerepet kapnak, mivel a szigorodó szabályozások folyamatosan új követelményeket támasztanak, a vállalatoknak egyre szigorúbb fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kritériumoknak kell megfelelniük.

„Idén az M&A aktivitás további növekedése várható, különösen a stratégiai iparágakban. A szabályozási környezet változásai – például az Egyesült Államokban várható dereguláció és az Európai Unió versenyjogi szabályainak korszerűsítése – jelentős hatást gyakorolhatnak a piacra" – tette hozzá Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS