Az adófizetők akár 128 órát is eltölthetnek az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtésével

2018. 11. 26., 11:19

A PwC és a Világbank-csoport által évente kiadott Paying Taxes jelentés 2019-es kiadása 190 országban hasonlítja össze a vállalkozások adófizetését.

A kiadvány az egyes országokban egy esettanulmányban elemzett belföldi középvállalkozáson keresztül modellezi az üzleti adózást. A vizsgált országok összehasonlítása és adózási rangsora itt érhető el.

Az összesítés szerint az adóhatóságok többet tehetnének az új technológiákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáért annak érdekében, hogy csökkenjenek az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó terhek.

A vállalkozások adómegfeleléssel járó átlagos terhei globális szinten gyakorlatilag változatlanok a következő négy kulcsfontosságú területen: a megfeleléshez szükséges idő (237 óra); a befizetések száma (24); a teljes adómérték (Total Tax and Contribution Rate – TTCR) (40,4 százalék); és az ún. „post-filing” mutató (59,6 a 100-ból).

Az összefoglaló tartalmazza, hogy az adózási szoftverek, a valós idejű jelentési rendszerek és az adatelemzés fejlődése hogyan alakítja át az adóhatóságok képességeit. Egyes fejlett gazdaságok tovább javították rendszereiket mind az adófizetők, mind az adóhatóságok javára, jelentősen csökkentve ezáltal az adóbevallások elkészítéséhez, benyújtásához és az adó befizetéséhez szükséges időt, valamint a befizetések számát.

A jelentés azonban megjegyzi, hogy a 2017-es javulás mértéke globális szinten viszonylag alacsony. Az a tény, hogy annak ellenére is kevés változás történt a globális átlagban, hogy a kérdéses időszakban 113 országban vezettek be adóreformokat, azt sugallja, hogy a reformok jellegüknél fogva korlátozottak (a jelentés nem tartalmazza az USA adóreformjait, amelyek 2018-ban, az adatgyűjtésünk lezárását követően kerültek bevezetésre). A jelentés azt is kiemeli, hogy az új adómegfelelési technológiák bevezetése rövid távon akár növelheti is az adminisztratív terheket, ezért bevezetésük gondos tervezést és konzultációt igényel.

Kína például az elmúlt években tartós reformsorozatot hajtott végre: egyebek mellett javították az adóhatóságok és az adófizetők közötti kommunikációt, az adóbevallások benyújtására és az adóbefizetésre új online rendszereket vezettek be, az adóhatóságok és az adófizetők képzését is javították, valamint integrálták a különböző adózási rendszereket.

Bár az elmúlt években sok ország jelentős javulást ért el az adózási rendszereiben, az eredmények azt is mutatják, hogy egyes gazdaságok nehezen tudják bevezetni az online bevallást és befizetést az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok miatt.

Az idei jelentés összességében alátámasztja azokat a trendeket, amelyek a felmérés 2004-es bevezetése óta jelen vannak:

  • A megfeleléshez szükséges idő átlagosan 84 órával, a befizetések átlagos száma 2004 óta 10,3-del csökkent, mindkettő a technológiának köszönhetően.
  • A nyereségadók 2017-ben 58 országban csökkentek, 37-ben nőttek, míg a munkát terhelő adók mértéke 17 országban csökkent és 39-ben nőtt. Az a tendencia, hogy egyre több országban csökken a teljes adómérték nyereségadó-összetevője, ugyanakkor növekednek a munkát terhelő adók, már 2005 óta minden évben megfigyelhető.
  • Az áfavisszatérítés átlagosan 19,2 hetet vesz igénybe a magas jövedelmű országokban, az alacsony jövedelműek esetében viszont több mint kétszer ennyi időt (44 hetet).

Milyen hatást gyakorol az adóellenőrzésre a szabályozás és a készségek eltérő szintje?

Az ellenőrzések időtartama és összetettsége nagymértékben eltérhet – az adófizetők akár 128 órát is eltölthetnek az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtésével, bár sokak számára ez csak néhány órát vesz igénybe. Az adóellenőrök készségeinek fejlesztése létfontosságú, ha jól működő adórendszert akarunk fenntartani. Az országok 97 százaléka tart képzéseket az adóellenőrök számára, rendszeres képzéseket azonban csak 35 százalékuk nyújt.

A kormányoknak figyelembe kell venniük, hogy az új technológiák miként befolyásolják a foglalkoztatás és a nyereségtermelés jellegét és formáit, valamint az adóztatható bevételeket.

 „A technológia átalakítja a rendelkezésre álló munkahelyek jellegét és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Ez viszont valószínűleg nagyobb befektetést igényel majd a humán tőkébe, különösen a tanulásba és a fejlődésbe. Ezért létfontosságú, hogy a kormányok megértsék az előttük álló kihívásokat, valamint biztosítsák az államháztartás hosszú távú ellenállóképességét. Reméljük, hogy jelentésünket mindazok hasznosnak találják, akik érdekeltek az adórendszerek hatékonyságának növelésében, legyenek akár kormányzati szereplők, akár az üzleti élet, a tudományos élet vagy a civil társadalom képviselői” – mondta Rita Ramalho, a Világbank-csoport szakértője.

„A jelentés rávilágít arra, hogy az új technológiák – stratégiai bevezetésük esetén – milyen hatékonyságnövekedést eredményezhetnek mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy az adórendszerek fejlesztése nem kizárólag a technológiából következik. Az áttekinthető, koherens, jól átgondolt és megfelelően alkalmazott adórendszerek segítenek csökkenteni a vállalkozások számára az informális gazdaságról a formális gazdaság felé való elmozdulás akadályait. Ez anélkül eredményezi az adóalap kiszélesítését és az adóbevételek növelését, hogy újabb adókat kellene kivetni. Ehhez az adózási szakemberek és a döntéshozók számára biztosítani kell a megfelelő készségeket és betekintést, amiben a technológia sokat segíthet” – hangsúlyozta Andrew Packman, a PwC adótranszparenciával és adómértékkel foglalkozó csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS