Autóipari innovációt fejleszt a Széchenyi Egyetemről indult startup

Autóipari innovációt fejleszt a Széchenyi Egyetemről indult startup
2022. 02. 11., 18:17

A „Top 100 Magyar Találmány és Fejlesztés” között tartják számon 2022-ben a Gyuris Attila és csapata által képviselt Advanced Drivetrain Technology (ADT) startup innovatív újdonságát, amely a belsőégésű motorok világában ígérkezik kiemelkedő jelentőségűnek és egyben költséghatékonynak. A győri Széchenyi István Egyetemen végzett járműmérnök szerint vállalkozói szemléletének kialakulását és cégük sikerét alma matere támogatta.

Mi kell ahhoz, hogy valaki még hallgatóként olyan startupot alapítson, amelynek fejlesztésére az egész ország felfigyel? Gyuris Attila járműmérnök a csapatával tavaly elnyerte a Startup Campus 66,5 millió forintos támogatását, így a Széchenyi István Egyetemen megalakult, ADT nevet viselő vállalkozása kifejlesztheti azt az átalakított motorblokkból és egyedi hengerfejből álló prototípust, amely először a motorsportban, később pedig az utcai járművek számára is jelentősen növelné a belsőégésű motorok teljesítményét.

Versenyképes technika

A projekt célja, hogy az ADT bemutassa, milyen lehetőségek rejlenek abban, ha a modern mérnöki szemléletet és technológiát ötvözik egy korszerűtlen és már nem igazán versenyképes technikával. A folyamat során a járműipar innovatív gyártási és megmunkálási metódusait implementálják a kisszériás belsőégésű motorfejlesztésbe. A felhasználóknak ezáltal lehetőségük nyílik olyan kifinomult műszaki megoldások alkalmazására, amelyek korábban csak sorozatgyártású modelleknél voltak elérhetőek a költségek alacsonyan tartása mellett.

„Számomra a Széchenyi István Egyetem egyik hallgatói csapata, a SZEngine Formula Student Team nyitotta ki a világot”– utalt vissza a kezdetekre a Csongrád megyei Domaszékről származó járműmérnök. Mint mondta, a győri egyetemtől sokkal többet kapott, mint amit várt.

A SZEngine kötelékében már az alapképzés időszakában igazán elmerülhetett a motorfejlesztés világában, olyan sikerrel, hogy a 2017-18-as szezonra már a csapat konstrukciós vezetőjeként tevékenykedett és meghívást kaptak a „3D-Druck in der Automobilindustrie” konferenciára Münchenbe, hogy ott mutassák be csapatuk által kifejlesztett, 3D szinterezéssel gyártott motorjukat a világnak.

A siker receptjét kapta a Széchenyin

„Ez jelentette számomra a fordulópontot. Hálás vagyok, hogy a Széchenyi István Egyetemen lehetőségem nyílt csatlakozni a csapathoz, a tanulás mellett sportolni és a szakmámba vágó gyakornoki majd főállást is vállalni. Leginkább azért szerettem itt tanulni, mert a SZEngine-nél kipróbálhattam mindazt, amiről az előadásokon hallottam, s így komplex ismeretekre tehettem szert. Nem csak azt sajátíthattam el, hogyan szereljek vagy állítsak össze egy motort, hanem azt is, hogyan érdemes megszervezni a munkafolyamatokat, hogyan építsek fel egy kutatás-fejlesztési projektet. Emellett lehetőséget kaptunk arra is, hogy kommunikációs és vezetői képességeinket is javítsuk, ami szintén elengedhetetlen összetevője a sikernek”– mondtaGyuris Attila.

Örömmel tapasztalta azt is, hogy a Széchenyi István Egyetem stratégiai célként kezeli a hallgatói körében a vállalkozói kultúra kialakítását, és ezzel egyidejűleg azt, hogy minél több, az akadémiai közegben született innovatív ötlet jusson el a piacra és a sikeres üzleti megvalósítás szakaszába.

„Ehhez az ADT is óriási támogatást kapott az egyetemtől és a felkészült mentoroktól. Mellénk álltak, hátteret és segítséget biztosítottak a tervünk kidolgozásához. Megtanították nekünk, hogyan érvényesülhetünk a befektetők előtt és milyen előnyökkel jár, ha a túl nagy álmok helyett inkább erősségeinkre koncentrálunk” – fejtette ki a fiatal szakember.

Közel a piaci bevezetéshez

Az ADT innovációja tavasszal a tesztelés fázisába érkezik, miután a motor a valóságban is bizonyít, a tervek szerint már idén júniusban a piaci bevezetés sikerére kell koncentrálniuk.

„Izgalmas időszak előtt állunk, célunk, hogy megismertessük hazánk és a környező országok autóipari szakembereivel, mire vagyunk képesek, és bízunk benne, hogy innovációnk hatással lehet a jövő kutatásaira” – beszélt a terveikről.

Az ADT csapata: Györkös Szabolcs, Kovács Kristóf, Gyuris Attila, Szűr Levente, Holik László.

(Fotó: Horváth Márton)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS