A magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák – derül ki az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzéséből. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe az idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
A pénzügyi ellenálló képességük megőrzésére fókuszálnak a cégek
A Fizetési Szokások Barométere c. felmérés azt mutatja, hogy 2024 és 2025 között hitelre történt a B2B értékesítések 41 százaléka. A jellemző tendencia az, hogy a vállalatok fenntartják a meglevő kereskedelmi hitelpolitikájukat, és azok a cégek, amelyek változtatnak, inkább bővítik, mint korlátozzák a hitelezésüket. Az Atradius országigazgatója szerint ez a stratégia azt mutatja, hogy a vállalkozások próbálják megőrizni az ügyfélkapcsolatok erejét és a kiegyensúlyozott értékesítést. – Közben a cégek azért óvatosak a késedelmes kifizetések és a nemteljesítések növekvő kockázatával kapcsolatban. A legtöbb vállalat 30-60 nap közötti fizetési határidőt kínál” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. A tanulmány szerint a válaszadók 54 százaléka nem tapasztalt változást a vevőik fizetési magatartásában. Akik változásról számoltak be, ott romlott az ügyfelek fizetési pontossága. – „Jelenleg a B2B számlák 53 százaléka lejárt. Ez enyhe növekedést mutat az előző év ugyanilyen időszakához képest, és ennek oka az idén is a vevők likviditása. A késedelmes fizetéseknél általában a határidő után egy hónappal egyenlítik ki a számláikat az ügyfelek. Ez növeli annak a kockázatát, hogy a számlák rossz követelésekké alakulnak, ez az arány most 6 százalék.”
Az élelmiszeriparban jelentősen kevesebb a lejárt számla az átlagosnál (40 százalék). A rossz követelések az idén 5 százalékot tesznek ki, ami kevesebb, mint a tavalyi évben tapasztalt arány fele. Az energia- és üzemanyag-szektorban a teljes értékesítés 38 százalékára esett a hitelértékesítés, ami azt mutatja, hogy a szektor vállalatai csökkentik a kockázataikat. A lejárt követelések aránya 59 százalékra ugrott ebben az ágazatban, és több lett a rossz követelés is (9 százalék). Az energiavállalatok 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. A szállítási szektorban hitelből zajlik a B2B értékesítések 46 százaléka. Az ágazat szereplőinek fele hajlandó arra, hogy meghosszabbítsa a fizetési határidőt, és így támogassa a vevőit a cashflow kockázatok kezelésében. A válaszadók arról számoltak be, hogy nőtt a lejárt számlák aránya (59 százalék). A bedőlt hitelek száma is növekedett (4 százalék). A vállalatok 47 százaléka a csődök számának növekedésétől tart.
Fontosak a beszállítók
Az Atradius felmérése azt mutatja, hogy a magyar cégek továbbra is korlátozottan tudják felszabadítani a működő tőkéjüket, azaz hosszan kell finanszírozniuk a vevőiket. A legtöbb vállalat stagnáló vagy növekvő készletekkel is szembesül, ami lekötött készpénzt jelent. A kimenő és bejövő számlák átlagos forgási sebessége (DSO és DPO) változatlan. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a cégek igyekeznek tiszteletben tartani a beszállítói megállapodásokat, illetve elkerülni azt, hogy veszélyeztessék a kapcsolatokat a beszállítóikkal.
Amíg a beszállítói hitel kulcsszerepet játszik a B2B kereskedelemben, a magyar vállalatok továbbra is banki kölcsönökkel oldják meg a külső finanszírozást. A cégek 41 százaléka a kintlévőség saját kezelésére támaszkodik az ügyfélfizetési kockázatok kezelésében. „Ez azonban megterhelheti a belső erőforrásokat, különösen szoros likviditás esetén. Ezért az eladók egyre inkább vegyes stratégiát alkalmaznak, amely ötvözi a belső ellenőrzéseket a kiszervezett hitelkockázat-kezeléssel, pl. a kereskedelmi hitelbiztosítással. Ez azt tükrözi, hogy a vállalatok szélesebb körű pénzügyi ellenállóságra törekednek a bizonytalan kereskedelmi környezetben – mondta Vanek Balázs.
Csődöket hoz a jövő?
A hitelbiztosító elemzése szerint a magyar cégek 52 százaléka a jelenleginél jóval több B2B ügyfélcsődtől tart a következő hónapokban. Ebben az energiavállalatok a legpesszimistábbak: az ágazatban a válaszadók 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. Az élelmiszeripar és a szállítási ipar esetében ez az arány 47 százalék. Az aggodalmak erősödése a hitelezők félelmét fejezi ki a vevőik pénzügyi egészségével kapcsolatban, a már eleve kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.
A legtöbb vállalkozás nem számít jelentős változásokra a kimenő számlák átlagos forgási sebességében, de egyre több cég kivár majd a beszállítói kifizetésekkel a likviditás megőrzése érdekében. A hitelbiztosító országigazgatója szerint várhatóan stabilak maradnak a készletszintek is, vagyis továbbra is lekötik a működő tőkét a lassan mozgó vagy stagnáló készletek: „Ezek a trendek összhangban állnak a visszafogott értékesítési várakozásokkal, ahol a legtöbb vállalkozás nyomott teljesítményre vagy csak mérsékelt növekedésre számít. A nyereségesség kilátásai még borongósabbak, a cégek jelentős része csökkenésre készül.”
A Fizetési Szokások Barométere válaszadói aggasztónak tartják a folyamatos geopolitikai feszültségeket, amelyek megzavarhatják a kereskedelmet és az ellátási láncokat. Szerintük gondot jelenthetnek az egyre bonyolultabb szabályozási követelmények is, valamint a fenntartható gyakorlatokkal kapcsolatos nyomás.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.