A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október 19-én indított gyorsított ágazati vizsgálatot a fa építőanyagok hazai piaci folyamatainak feltárása érdekében. A vizsgálat eredményeinek fényében a versenyhatóság négy javaslatot fogalmazott meg a jogalkotó és a kormány felé. A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentéstervezet elérhető a GVH honlapján, az ágazati szereplőknek nyolc napjuk van a tervezet véleményezésére.
A nemzeti versenyhatóság második gyorsított ágazati vizsgálata a fa építőanyagok értékláncának minden szintjére kiterjedt. A GVH egyaránt vizsgálta az erdőgazdaságok, a fafeldolgozók, az építőanyagok piacán jelentős szerepet betöltő beszerzési tárulások, az építőanyag-kiskereskedők és a kivitelezők piaci magatartását. A versenyhatóság az eljárás során meghallgatta a különböző szereplők véleményét a piaci folyamatokról, illetve ütköztette az eltérő szakmai álláspontokat. A GVH emellett – a NÉBIH-hel együttműködve – összehangolt helyszíni kutatásokat folytatott országszerte, számos vállalkozást pedig adatkéréssel keresett meg. A vizsgálat egyelőre nem tárt fel olyan piaci magatartást, amely versenyfelügyeleti eljárás megindítását tenné szükségessé, ugyanakkor több olyan piaci probléma is akad, amely a versenyre hátrányosan hathat. Ezek megoldására a GVH jelentéstervezetében négy javaslatot fogalmazott meg.
1. A vizsgálat egyik megállapítása, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottak – sok esetben nem tudják összehasonlítani az egyes kereskedők árait –, mert a fa építőanyagok vonatkozásában az árak nem átláthatók és nehezen megismerhetők. Az ártranszparencia hiányát igazolja, hogy az egyes kiskereskedők árai jelentős szórást mutatnak, tehát ugyanaz a termék jelentősen eltérő árakon kapható különböző építőanyag-kereskedéseknél. A GVH ezért szabályozást kezdeményez arra vonatkozóan, hogy a fa építőanyagok kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozások számára kötelező legyen aktuális áraikat mind a honlapjukon, mind a fizikai értékesítési pontjaikon közzétenni.
2. Enyhíthet hazánk importfüggőségén, ha a fa építőanyagok egyes típusait helyettesíteni képes termékekre és technológiai megoldásokra – így például a lágy lombos fafajtákból előállított építőelemekre – vonatkozó innovatív hazai kutatások sikerre vezetnek, az azok során fejlesztett termékek forgalomba kerülhetnek, és így az import egy részét a magyarországi kitermelésű fafajtákból készített termékekkel lehetne kiváltani. A GVH javasolja ezért a fenyőt helyettesítő fatermékekre vonatkozó – jelenleg is folyó – kutatások és innováció további állami ösztönzését.
3. A gyorsított ágazati vizsgálat során feltártak alapján a GVH javasolja a Kormánynak, hogy a fatermékek országhatárokon átívelő mozgásának teljesebb nyomon követhetősége érdekében alakítson ki szorosabb (elsősorban elektronikus adatszolgáltatáson alapuló) együttműködést azon államokkal, amelyek hazánkba jelentős mennyiségű faipari terméket exportálnak.
4. A GVH szembesült azzal, hogy egyes fa építőanyag-forgalmazók elavult, nem digitalizált készletnyilvántartási és ügyviteli rendszerekkel dolgoznak. A versenyhatóság javasolja a jogalkotónak, hogy írja elő ezen termékeket forgalmazó vállalkozások számára az elektronikus ügyviteli rendszer használatának kötelezettségét. Az elvárt elektronikus ügyviteli rendszerek kiépítéséhez, fejlesztéséhez, illetve beszerzéséhez állami céltámogatási rendszer is felajánlható.
A fa építőanyagok piacán jelentkező áremelkedés a lakosság és a vállalkozások széles körét érinti, ráadásul kedvezőtlenül hat az inflációra. Ezért a javasolt pontok megvalósítása enyhíthet az építési fa piacon uralkodó helyzeten. A Gazdasági Versenyhivatal jelentéstervezetéről külön tájékoztatta az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztost. Az ágazati vizsgálat jelentéstervezete itt érhető el. (GVH Sajtóiroda)
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.