Átláthatatlan árazás az építési fa piacán

Átláthatatlan árazás az építési fa piacán
2021. 12. 23., 14:04

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október 19-én indított gyorsított ágazati vizsgálatot a fa építőanyagok hazai piaci folyamatainak feltárása érdekében. A vizsgálat eredményeinek fényében a versenyhatóság négy javaslatot fogalmazott meg a jogalkotó és a kormány felé. A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentéstervezet elérhető a GVH honlapján, az ágazati szereplőknek nyolc napjuk van a tervezet véleményezésére.

A nemzeti versenyhatóság második gyorsított ágazati vizsgálata a fa építőanyagok értékláncának minden szintjére kiterjedt. A GVH egyaránt vizsgálta az erdőgazdaságok, a fafeldolgozók, az építőanyagok piacán jelentős szerepet betöltő beszerzési tárulások, az építőanyag-kiskereskedők és a kivitelezők piaci magatartását. A versenyhatóság az eljárás során meghallgatta a különböző szereplők véleményét a piaci folyamatokról, illetve ütköztette az eltérő szakmai álláspontokat. A GVH emellett – a NÉBIH-hel együttműködve – összehangolt helyszíni kutatásokat folytatott országszerte, számos vállalkozást pedig adatkéréssel keresett meg. A vizsgálat egyelőre nem tárt fel olyan piaci magatartást, amely versenyfelügyeleti eljárás megindítását tenné szükségessé, ugyanakkor több olyan piaci probléma is akad, amely a versenyre hátrányosan hathat. Ezek megoldására a GVH jelentéstervezetében négy javaslatot fogalmazott meg.

1. A vizsgálat egyik megállapítása, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottak – sok esetben nem tudják összehasonlítani az egyes kereskedők árait –, mert a fa építőanyagok vonatkozásában az árak nem átláthatók és nehezen megismerhetők. Az ártranszparencia hiányát igazolja, hogy az egyes kiskereskedők árai jelentős szórást mutatnak, tehát ugyanaz a termék jelentősen eltérő árakon kapható különböző építőanyag-kereskedéseknél. A GVH ezért szabályozást kezdeményez arra vonatkozóan, hogy a fa építőanyagok kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozások számára kötelező legyen aktuális áraikat mind a honlapjukon, mind a fizikai értékesítési pontjaikon közzétenni.

2. Enyhíthet hazánk importfüggőségén, ha a fa építőanyagok egyes típusait helyettesíteni képes termékekre és technológiai megoldásokra – így például a lágy lombos fafajtákból előállított építőelemekre – vonatkozó innovatív hazai kutatások sikerre vezetnek, az azok során fejlesztett termékek forgalomba kerülhetnek, és így az import egy részét a magyarországi kitermelésű fafajtákból készített termékekkel lehetne kiváltani. A GVH javasolja ezért a fenyőt helyettesítő fatermékekre vonatkozó – jelenleg is folyó – kutatások és innováció további állami ösztönzését.

3. A gyorsított ágazati vizsgálat során feltártak alapján a GVH javasolja a Kormánynak, hogy a fatermékek országhatárokon átívelő mozgásának teljesebb nyomon követhetősége érdekében alakítson ki szorosabb (elsősorban elektronikus adatszolgáltatáson alapuló) együttműködést azon államokkal, amelyek hazánkba jelentős mennyiségű faipari terméket exportálnak.

4. A GVH szembesült azzal, hogy egyes fa építőanyag-forgalmazók elavult, nem digitalizált készletnyilvántartási és ügyviteli rendszerekkel dolgoznak. A versenyhatóság javasolja a jogalkotónak, hogy írja elő ezen termékeket forgalmazó vállalkozások számára az elektronikus ügyviteli rendszer használatának kötelezettségét. Az elvárt elektronikus ügyviteli rendszerek kiépítéséhez, fejlesztéséhez, illetve beszerzéséhez állami céltámogatási rendszer is felajánlható.

A fa építőanyagok piacán jelentkező áremelkedés a lakosság és a vállalkozások széles körét érinti, ráadásul kedvezőtlenül hat az inflációra. Ezért a javasolt pontok megvalósítása enyhíthet az építési fa piacon uralkodó helyzeten. A Gazdasági Versenyhivatal jelentéstervezetéről külön tájékoztatta az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztost. Az ágazati vizsgálat jelentéstervezete itt érhető el. (GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS