Azon vállalkozásoknak, amelyek részvényeivel a tőzsdén kereskednek, 2020. január 1-től éves beszámolójukat ember és mesterséges intelligencia (AI) által egyaránt olvasható formában kell közzétenniük. Az uniós előírásnak köszönhetően könnyebb lesz elérni és összehasonlítani a vállalkozások adatait és egyszerűbb lesz azok elemzése is. A bárki által szabadon hozzáférhető adatok miatt a tőzsdei cégek gazdálkodása a jelenleginél átláthatóbb lesz, ami növeli a befektetők bizalmát.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) új, elektronikus beszámolási formátumot dolgozott ki. Ez az Európai Egységes Elektronikus Formátum (ESEF). 2020. január 1-től azon cégeknek, amelyek papírjai bármelyik, az Európai Unió területén lévő tőzsdére vannak bejegyezve, éves pénzügyi beszámolójukat kötelező ilyen módon elkészíteni és közzétenni.
Az adatokat XHTML formátumban kell feltölteni, azonban a nemzetközi számviteli előírások (IFRS) szerint készült konszolidált beszámolóknál egy másik dologra és érdemes figyelni. Ezeknél ugyanis egy új, a gépek által olvasható XBRL nyelvet is használni kell. Első lépésként csak az éves beszámoló elsődleges elemeit (mérleg, átfogó eredménykimutatás, saját tőke változás kimutatása, cash flow) kell jelölni egy hierarchikus, előre meghatározott ESEF szótár (taxonómia) segítségével. 2022. január 1-jétől viszont már a kiegészítő mellékletben szereplő megjegyzéseket is címkézni kell.
Az XBRL (eXtensible Business Reporting Language) egy gépek által olvasható kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv, ami szabadon hozzáférhető és a üzleti adatok digitális megosztásában nyújt segítséget. Az inline XBRL (iXBRL) gépek és emberek által olvasható formátumban jelöli a beszámolót egy taxonómia mentén. Vagyis az XHTML formátumban – amely emberek által olvasható - közzétett beszámoló tartalmazni fogja az XBRL beszámolási nyelv adatait – amelyek a gépek általál olvashatóak – az iXBRL szabvány segítségével.
A megfelelő formátumban elkészített és felcímkézett beszámolók várhatóan hozzáférhetőek lesznek az ESMA fejlesztése alatt álló Európai Elektronikus Hozzáférési Ponton (EEAP). A vállalkozások beszámolói így könnyebben hozzáférhetők és egyszerűbben összehasonlíthatók lesznek. A későbbiekben pedig akár az is elképzelhető, hogy ezeket az adatokat mesterséges intelligencia segítségével elemzik.
„A felkészülést célszerű időben elkezdeni, hiszen sok a tennivaló. Még a nagyvállalatok körében sem ritka, hogy a beszámolási folyamat kevéssé digitalizált, a beszámolók főleg papíron vagy Excel táblázatokban, esetleg PDF fájlokban készülnek. Az új szabályoknak úgy lehet megfelelni, hogyha beszámolást készítő szoftvert alkalmaznak, amely alkalmas az ESEF címkézésre, vagy a kész éves beszámolót címkézik fel ugyancsak egy szoftver segítségével vagy kiszervezik a tevékenységet" – mondta Lukáts Attila, a Deloitte XBRL tanácsadás területéért felelős projekt menedzsere.
A felkészülés során hasznos lehet, ha a tavalyi beszámolója alapján a vállalkozás készít egy fájlt, amelyben meghatározza, hogy a beszámoló melyik sorához, melyik címke való. A címkézés után az elkészített XHTML formátumú fájlokat már lehet tesztelni, hogy megfelelnek-e az ESEF szabályainak. Elkerülhetetlen a címkézés minőségének ellenőrzése is, hiszen ez lesz az alapja a későbbi elemzéseknek. Jelenleg ez a feladat nem tartozik a könyvvizsgálók hatáskörébe, ám könnyen lehet, hogy előbb utóbb változni fog a szabályozás.
„A tőzsdecégeknek okoz némi pluszmunkát az, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, ám mégsem járnak rosszul. Az új XBRL nyelv alkalmazása ugyanis egyidejűleg lehetőséget ad a riportálási folyamatok egységesítésére, digitalizálására és hatékonyabbá tételére” – tette hozzá Lukáts Attila.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”