Akár mindent elveszíthetünk egy kibertámadáskor

2022. 07. 13., 19:53

A mai világban elkerülhetetlen, hogy mindenki megismerkedjen a digitális ügyintézéssel, legyen szó magánszemélyekről vagy vállalkozásokról. A kibertérben azonban ugyanúgy jelen vannak a bűnözők, mint a való életben. Szivós Zoltánt, a DEKRA Akademie szakértője beszélt a veszélyekről.

Vitathatatlan, hogy az online pénzmozgások, a felhőben tárolt adatok, no meg a home office világában az informatika áthatja a magánéletünket és az üzletet egyaránt. A technológiai eszközökkel hatékonyabbá, gyorsabbá tehetők a hétköznapi, vagy a vállalati folyamatok, ezek nyomán azonban rengeteg adat keletkezik, és egyre több szenzitív információ kerül a világhálóra – a bankkártya adatainktól és a lakcímünktől kezdve a személyes fotóinkig sorolhatnánk ezeket. Hogy ez miért probléma?

Nem megfelelően tárolt vagy védett adataink könnyen kibertámadás áldozatává válhatnak, akár saját óvatlan viselkedésünk miatt is, legyen szó otthoni vagy munkahelyi adatokról.

Mit veszíthetünk?

Összefoglalva: mindent. Személyes adatokat, privát fotókat, levelezéseket, sőt, pénzt is. A vállalatok az anyagi kár mellett súlyos veszteségeket szenvedhetnek el a leálló működési folyamatok, esetleg a vásárlói bizalom vagy a márkaérték hanyatlása kapcsán.

„Nem kell messzire visszatekintenünk, elég arra gondolnunk, hogy a 2021-es évben mennyi nagyobb horderejű eset látott napvilágot – szoftvercégeket, közösségi oldalakat, gyáróriásokat, kormányzati portálokat ért súlyos kár a kibertámadások következtében” – mondja Szivós Zoltán, a DEKRA Akademie specialistája.

Az igazán megdöbbentő azonban az, hogy 10 támadásból 9 az emberi tényezővel, azaz egy óvatlan felhasználóval kezdődik. A rengeteg kárt okozó események 75 százaléka adathalász e-mail megnyitásából ered, amelyből egyébként 3,4 milliárd darabot küldenek el egyetlen napon. Sajnos ezekből több mint 600 millió át is jut a biztonsági szűrőkön, átlagosan a felét pedig meg is nyitja egy felhasználó.

Mit tehetünk a biztonságunk érdekében?

A képzésekkel elsajátítható szakértelem a legfőbb fegyverünk a kibertámadások ellen. A DEKRA Akademie épp ezt a fajta szemléletformálást tűzte ki céljául, amikor online képzéseket indított egyéni és társas vállalkozások számára.  A digitális biztonsággal foglalkozni ma már olyan alapvető, mint a megbízható jogi vagy pénzügyi tudás kérdése: nem kerülhetjük meg sem akkor, ha csak magánemberként veszünk igénybe bizonyos szolgáltatásokat, sem akkor, ha egy vállalatban dolgozunk.

Fontos tudni, hogy a digitális biztonság egy folyamat, nem pedig egy termék. Nem elegendő megvásárolni például egy vírusírtó szoftvert, majd karba tett kézzel hátradőlni. Ahhoz, hogy valóban biztonságban tudjuk személyes vagy céges adatainkat egy jól átgondolt rendszerre, eljárások összességére van szükség.

„Ezeknek csak egy része a megfelelően kiválasztott, erős jelszó – amit csak egyetlen helyen használunk –, a többfaktoros hitelesítések használata, a biztonsági másolatok, a naprakész szoftverek, vagy épp a biometrikus azonosítások bevezetése. Nem szabad megfeledkeznünk a helyes internetezési szokásokról, a felhasználói tudatosság fokozásáról sem” – szögezi le Szivós Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS