Akár 6 ezer eurónyi támogatás is szerezhető a szellemitulajdon-védelemhez

2024. 02. 19., 16:10

2024-ben is elérhető az Európai Bizottság által életre hívott kkv-alap pályázat: az uniós vállalkozások szabadalmak, védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, illetve közösségi növényfajta oltalmak megszerzésére nyerhetnek támogatást összesen akár 6 ezer euró értékben – hívta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

Az kkv-alap célja az oltalomszerzés megkönnyítése. A visszatérítési program az oltalomszerzéshez kapcsolódó díjak részfinanszírozására szolgál, amelyre bármely, az Európai Unió területén belül jegyzett kis- és középvállalkozás jelentkezhet. A kkv‑alap végrehajtását az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) végzi. Az idei évben a teljes költségvetés 20 millió euró, és a támogatások igénybevételéért 2024. december 6-ig lehet jelentkezni (vagy amíg az alap ki nem merül) – olvasható az SZTNH közleményében.

A kkv-alap 2024-ben a magyar vállalkozások számára védjegyek és formatervezési minták szabadalmak és közösségi növényfajta oltalmak megszerzéséhez vehető igénybe. A kkv-alap a vállalkozások szellemi vagyonának feltérképezésére is lehetőséget nyújt, viszont ezt Magyarországon jelenleg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál ingyenesen igénybe lehet venni.

A védjegyek és formatervezésiminta-oltalmak esetében 1000 euró támogatást lehet szerezni. A költségtérítés mértéke az EU-n vagy Magyarországon belül érvényes oltalmakra 75 százalék, az EU-n kívül érvényes oltalmakra 50 százalék. A támogatás tartalmazza a bejelentést, az áruosztályt, vizsgálatot, a regisztrációt, a közzétételt és a közzététel halasztásának díját is.

A szabadalmak esetében 3500 eurós támogatást biztosít az alap. A költségtérítés mértéke egységesen nemzeti és EU-s szinten is 75 százalék – a 3500 euróból 1500 fordítható adminisztrációs díjakra, 2000 euró pedig a jogi költségekre. A közösségi növényfajta oltalmak esetében költségtérítés mértéke a bejelentési díj 50 százaléka lehet. Az összeg 1500 euró.

2023-ban összesen közel 36 ezer vállalkozás élt a kkv-alap pályázati lehetőségével – ebből 297 magyar cég kapott támogatást összesen közel 155 ezer euró értékben. A magyar kkv-k 294 esetben védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, 18 esetben szabadalmak, 3 esetben pedig közösségi növényfajta oltalmak megszerzésére igényeltek támogatást. Egy-egy magyarországi pályázónak átlagosan 717 eurót ítéltek meg.

Szintén az iparjogvédelmi oltalomszerzés támogatását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott Iparjog pályázat, mely a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is elérhetővé válik. A támogatás mértéke e hazai finanszírozású pályázati lehetőség esetén 100 százalék, és nem csupán cégek, de magánszemélyek számára is lehetőséget nyújt szabadalmak, védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, illetve növényfajta oltalmak megszerzésének finanszírozására. Az igényelhető összeg 100 ezer forinttól akár 7,5 millió forintig is terjedhet, és a hazai mellett az európai és nemzetközi iparjogvédelmi bejelentések finanszírozására is felhasználható. Emellett további előnye, hogy a bejelentés költségei, a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások költsége, illetve akár fordítási díjak is finanszírozhatók a pályázatból.

További információ:
ipmindenkinek.hu
www.euipo.europa.eu/hu/discover-ip/sme-fund

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS