Bár már tömegesen jelen van Magyarországon a mesterséges intelligencia, a rendszeres és tudatos használat még korántsem általános – derül ki az első AI Index Magyarország kutatásból. A Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Code Intelligence és a Peak együttműködésében megvalósult felmérés mostantól rendszeresen ad majd visszajelzést a mesterséges intelligencia hazai használatáról, elfogadottságáról és gazdasági hatásairól.
A debreceni JVSZ Country Ride rendezvényen mutatták be a JVSZ AI & Automatizációs Fóruma és a Code Intelligence, illetve Peak együttműködésében létrejött AI Index Magyarország kutatást, amely a jövőben rendszeresen nyomon követi a mesterséges intelligencia hazai használatának alakulását. Az index célja, hogy adatvezérelt képet adjon arról, hol tart Magyarország az AI alkalmazásában, milyen területeken jelenik meg a technológia, és melyek a legfontosabb fejlődési lehetőségek.
Az AI-használat már tömeges, de még korai szakaszban jár
A felmérés nyitófázisának eredménye szerint a magyar lakosság több mint fele (50,4 százalék) az elmúlt hónapban legalább egyszer használt valamilyen mesterséges intelligenciára épülő eszközt, ugyanakkor a rendszeres felhasználók aránya még jóval alacsonyabb, csak minden negyedik felnőtt (25,9 százalék) tartozik ebbe a csoportba. Hasonló arányt (24,5 százalék) képviselnek azok, akik alkalmi felhasználóknak tartják magukat, miközben a válaszadók 39 százaléka még csak ki sem próbált soha AI-eszközt.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyarok többsége (51,8 százalék) magabiztosnak érzi magát az AI használatában, ugyanakkor az eszközök által adott válaszok pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság: tízből négy válaszadó (39,5 százalék) csak részben bízik meg az AI adta válaszokban. Az AI használat csökken az életkor növekedésével, illetve a fővárostól távolodva: míg a Pest megyében és a nyugati régiókban élők élen járnak ebben (60,2 százalék és 57,7 százalék), addig a déli és északi országrészek lemaradnak (31,6 százalék és 40,9 százalék). A férfiak nagyobb nyitottságot mutatnak, mint a nők: 58,4 százalékuk tartozik a rendszeres és alkalmi használók közé, míg a nőknél csak 43,2 százalék ez az arány.
A fizetős használat még nem jellemző
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az AI-t ma leginkább információkeresésre (82,2 százalék az aktív használók körében), tanulásra (35,5 százalék), szövegírásra (26,4 százalék) és egyszerűbb vállalati feladatok támogatására használják, az összetettebb vállalati alkalmazások kevésbé elterjedtek. Utóbbiban az is szerepet játszik, hogy a válaszadók mindössze 3,9 százaléka esetében fizet a munkáltató vagy az oktatási intézmény az AI eszközért. A magyarok kedvence egyébként toronymagasan a ChatGPT (64,7 százalék), a második helyen a Gemini (21,9 százalék), a harmadikon pedig a Copilot (7,3 százalék) áll.
AI a munkahelyen
Az AI használat továbbra is inkább egyéni kezdeményezés (67,6 százalék), mint szervezeti: a válaszadók kétharmada dolgozik olyan cégben, ahol egyáltalán nem létezik AI-szabályozás. Tízből csak egy ember mondta azt, hogy a munkaadója kifejezetten engedélyezi vagy ajánlja a mesterséges intelligencia használatát.
A dolgozók szerint az AI jelenleg inkább támogatja, mint teljesen kiváltja a munkafolyamatokat: a megkérdezettek közel fele szerint (47,5 százalék) a saját munkaköre egyáltalán nem váltható ki automatizációval.
Az AI-t használó vállalkozások aránya Magyarországon a legalacsonyabb
„Az Európai Unióban az AI-t használó vállalkozások aránya Magyarországon a legalacsonyabb, miközben a lakosság kifejezetten aktívnak számít ezen a téren és technológiai akadályai sincsenek az AI terjedésének” – emelte ki dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke. Szerinte a valódi kihívást az jelenti, hogy az egyéni kísérletezésből hogyan lesz szervezeti tudás, és miként képesek a vállalkozások valódi üzleti előnnyé alakítani a mesterséges intelligenciát.
Szintén a vállalati kultúra és a tudatos bevezetés hiányosságait tartja a legnagyobb akadálynak Dobos Balázs (Code Intelligence). „Miközben globálisan az AI már nem a jövő technológiája, hanem a jelen egyik legfontosabb versenyképességi tényezője, Magyarországon csak korlátozott mértékben épült be strukturált módon a napi vállalati rutinba és a munkafolyamatokba” – szögezte le a szakember, felelevenítve a kutatás azon megállapítását, hogy ma még a munkavállalók és tanulók kétharmada nem találkozik formális elvárásokkal az AI használatot illetően.
Folyt. köv.
Az AI Index Magyarország készítői azt tervezik, hogy a kutatást rendszeres időközönként megismétlik, így hosszabb távon is követhetővé válik, hogyan változik a mesterséges intelligencia használata, a felhasználók bizalma és a technológia gazdasági hatása Magyarországon. A cél, hogy a döntéshozók, a vállalatok és a szakmai szervezetek egyaránt megbízható képet kapjanak a hazai AI-érettség alakulásáról. A teljes riport ezen a linken érhető el.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”