A VOSZ még több szolgáltatással segíti a Kárpát-medencei magyar vállalkozókat

A KMVNF-et 2019-ben alapította a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Czomba Csaba társelnök kezdeményezésére. A Fórumnak ma már 25 határon túli magyar vállalkozói szövetség a tagja, amelyek a jövőben még több támogatást és szolgáltatást várhatnak a VOSZ-tól. A Fórum tagjai minden évben beszámolnak eredményeikről.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke összegzésében arra emlékeztetett, hogy a vállalkozók az utóbbi öt-hat évben elképesztő nehézségekkel küzdöttek meg: a Covid-járvány, az elszálló infláció, a sokkoló energaiárak és a szomszédban pusztító háború nehéz körülményeket teremtettek a magyar gazdaság számára, így 2025-ben maximum 0,5 százalékos GDP-növekedés várható. Az üzleti hangulatot mérő VOSZ Barométer legutóbbi negyedéves adatai azt mutatják, hogy a vállalkozók már nagyon várják a „megváltást”.

„Az utóbbi három évben mérhető már a reálbérek növekedése, de a fogyasztók még mindig kivárnak, tartalékolnak, a bizalmukat vissza kell szerezni. A vállalkozók azonban nincsenek egyedül” – hangsúlyozta Eppel János. A VOSZ a szolgáltatásai bővítésével több lábon állásra törekszik a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve. „Nem cél a Kamarával versenyezni, jól kiválasztott témák mentén hatékonyabban kell dolgozni.” Emlékeztetett, hogy a Széchenyi Kártya Programot vezénylő KAVOSZ-ban, amelynél 350 ezer vállalkozás minősített adatai vannak, 50-50 százalékos tulajdonosi részesedése van a VOSZ-nak és az MKIK-nak, s noha az új kamarai vezetéssel kezdetben voltak véleménykülönbségek, túljutottak az ismerkedési időszakon.

A nehézségek ellenére jó hírekkel is szolgált Eppel János. A VOSZ saját tulajdonú ingatlant vásárolt Budapesten a belvárosban, a Vállalkozók Házának megteremtése még Demján Sándor, a VOSZ örökös elnökének nagy álma volt, ami most megvalósul. Ez igazi találkozási pont, gazdasági vállalkozói központ lesz, amely óriási lehetőség a fejlődéshez. Az elnök azt is közölte, hogy Sátoraljaújhelyen a VOSZ megvásárolta az Európa Házat, ami reményeik szerint elsősorban a szlovákiai, romániai és ukrán magyar vállalkozások központi találkozó helye lesz. A feladat végrehajtása Czomba Csabának, a VOSZ társelnökének, a KMVNF elnökének a feladata lesz. Eppel János egy másik feladatra is felkérte: vezetésével munkacsoportot alakítanak azzal a céllal, hogy a KMVNF tagjainak a VOSZ szolgáltatási hálózatát és működési rendszerét adják át helyi alkalmazásra.

Czomba Csaba, aki a VOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezetének elnöki tisztjét is betölti, előadásában beszámolt a 2025-ös munkáról, és vázolta a jövő évi feladatokat. A jövőben még több szakmai rendezvényt szerveznek, arra fókuszálnak, hogy minden szomszédos országban tartsanak fórumokat, beindítsák, illetve folytassák a mentor programokat, magyar-magyar vállalkozói kapcsolatokat teremtsenek. Czomba Csaba külön kiemelte, hogy a KMVNF tagszervezetei az eddigi munka elismeréseként idén a korábbi kettő helyett idén már három vállalkozót ismerhettek el az Év Vállalkozója Díjjal, amelyet a Magyar Vállalkozók Napján december 5-én a Művészetek Palotájában vehettek át a díjazottak.

A KMVNF feladatának tekinti a vállalkozók edukálását, valamint piacbővítési törekvéseik segítését, ehhez kiváló partner a CED, amelynek munkáját a rendezvényen Apró Adrienn exportfejlesztési igazgató ismertette. A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként látja el teljeskörűen. A környező országokban, illetve Lengyelországban, Csehországban működő 20 külképviseletük, valamint Magyarország vármegyeszékhelyein dolgozó 13 irodájuk révén pontos képpel rendelkeznek mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében. A CED a vármegyékben már együttműködik a VOSZ vállalkozásfejlesztési tanácsadóival, ebből pedig a KMVNF vállalkozói is profitálnak.

A Kárpát-medencei magyar vállalkozói ökoszisztéma megerősítése és a külhoni magyar közösségek gazdasági önállóságának támogatása az elmúlt években Magyarország egyik fontos stratégiai célja lett – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának csütörtöki budapesti rendezvényén. Nacsa Lőrinc kiemelte: minden, a külhonban elköltött forint legalább két forinttal növeli a térség GDP-ben mért gazdasági teljesítményét. Nemcsak az országoknak van GDP-je, térségeknek is lehet; fontos a Kárpát-medencei GDP növelése, hogy a magyar közösségek hasznára lehessen fordítani – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: hat évvel ezelőtt a KMVNF megalakulásával létrejött egy olyan közösségi tér, ahol a Kárpát-medencei magyar vállalkozók még szorosabbra fűzhetik emberi, szakmai és üzleti kapcsolataikat. Az államtitkárság 2016 óta építi a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Közösségét, amelynek már több mint 3000 külhoni vállalkozó a tagja, és több mint 80 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. A külhoni vállalkozóknak szervezett programok révén több mint 4 ezer külhoni vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának szakmai támogatásához járultak hozzá. Elindították 2019-ben a külhoni mentorprogramot azzal a céllal, hogy a tapasztaltabb vállalkozók segítsék a növekedési fázisban lévő külhoni magyar vállalkozókat, ez a program mára a Kárpát-medence egészére kiterjedő hálózattá fejlődött. A Külgazdasági és Külügyminisztérium partnerségével és felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program 2016 és 2024 között több mint 60 ezer pályázót támogatott, a beruházások a vállalkozói forrásokkal együtt 423,5 milliárd forint fejlesztést generáltak – emlékeztetett Nacsa Lőrinc.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 15 év nemzetpolitikája a kormányzat egyik sikertörténete, mert nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórával együtt az egész világban egyesíteni tudták a nemzetet. A nemzetpolitika új dimenziójaként említette a gazdasági együttműködést és a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtését. A Kárpát-medencei magyar vállalkozások a gazdasági kapcsolatok oszlopai, és ha a vállalkozások jól működnek, akkor nagy segítséget nyújtanak a szülőföldön élésben és boldogulásban. A helyi gazdaság élénkülésével stabilizálódik a magyar közösség megtartó ereje – hangsúlyozta. Kiemelten fontosnak nevezte a magyarság megőrzését a szülőföldön, s mint mondta, nagy siker, hogy már Csángóföldet is bekapcsolták a nemzetpolitikai vérkeringésbe. „Helyben kell munkalehetőséget teremteni, hogy ne vándoroljanak el a magyarok, a fiatalok ne máshol keressék a boldogulást, sőt, számításokat megtalálva visszatérjenek a szülőföldjükre” – mondta Szili Katalin, egyben kiemelte, hogy ebben a VOSZ hatékony munkát végez.

A csángóföldi kapcsolatok erősítése és fejlesztése külön hangsúlyt kapott a rendezvényen. A VOSZ, Lőrincze Péter címzetes társelnök munkájának köszönhetően nagyban segíti a Járai Zsigmond vezette Csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott titkárságának munkáját. A munka eredményeként egy évtized alatt minimum 30-40 évnyi hátrányt sikerült ledolgozni. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége például 35 helyszínen biztosítja 2200 diák étkeztetését. A 2019-ben indult gazdasági-kulturális program sikerét jelzi, hogy megkezdődött a fiatalok hazatérése. A teljes program büdzséje egyébként mindössze két magyarországi színház működési költségeinek felel meg.

A KMVNF konferenciáján a tagszervezetek beszámoltak a 2025-ben végzett munkáról, eredményekről, előrelépési lehetőségekről és a változásokról, valamint bemutatták a 2025-ös Év Vállalkozója Díj kitüntetettjeit.

(Fotó: Hargitay Olivér)