A tavaszi fagyok és az aszály elviszi a szilvatermés felét

2020. 07. 21., 13:15

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén 23 ezer és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, amely jelentősen alulmúlja az átlagos, évi 65 ezer tonnát – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös termésprognózisából.

Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Az idei szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, ) vette kezdetét július első felében, azonban csak kis mennyiségek kerültek egyelőre a piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végén indul a Casanska lepotica és a Stanley fajta szüretével, amelyek az összes termés 60 százalékát teszik ki.

Magyarországon 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát.

A hazai szilvatermés 75-80 százalékát jellemzően a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig export. A termés felét a feldolgozóipar hasznosítja, a másik fele frisspiacra kerül.

A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, személyenként évente 1,3 kilogrammot tesz ki, ugyanakkor jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában.

Kitértek arra is, hogy a friss szilvaimport 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. Ezzel szemben a friss szilvaexport jelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, amelynek átlagosan felét Németországba viszik, kisebb mennyiség kerül a cseh, szlovák, osztrák, román és lengyel piacra.

A szilvapüré-export fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importál az ország. Aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, amelynek 90 százaléka Chiléből érkezik, az export pedig 200-400 tonna döntően Szlovákiába és Szlovéniába. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt-export, míg 2015-ben 250 tonna volt az export, addig 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonna körül alakult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS