A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén 23 ezer és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, amely jelentősen alulmúlja az átlagos, évi 65 ezer tonnát – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös termésprognózisából.
Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.
Az idei szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive, ) vette kezdetét július első felében, azonban csak kis mennyiségek kerültek egyelőre a piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végén indul a Casanska lepotica és a Stanley fajta szüretével, amelyek az összes termés 60 százalékát teszik ki.
Magyarországon 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát.
A hazai szilvatermés 75-80 százalékát jellemzően a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig export. A termés felét a feldolgozóipar hasznosítja, a másik fele frisspiacra kerül.
A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, személyenként évente 1,3 kilogrammot tesz ki, ugyanakkor jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában.
Kitértek arra is, hogy a friss szilvaimport 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. Ezzel szemben a friss szilvaexport jelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, amelynek átlagosan felét Németországba viszik, kisebb mennyiség kerül a cseh, szlovák, osztrák, román és lengyel piacra.
A szilvapüré-export fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importál az ország. Aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, amelynek 90 százaléka Chiléből érkezik, az export pedig 200-400 tonna döntően Szlovákiába és Szlovéniába. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt-export, míg 2015-ben 250 tonna volt az export, addig 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonna körül alakult.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.