A nyomonkövetési rendszer lehet az élelmiszergyártók és feldolgozók következő nagy dobása

2021. 02. 23., 17:30

A fogyasztók jelentős része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában, mutatott rá a Deloitte nemzetközi tanulmánya. A Deloitte OBA4Trace web-based nyomonkövetési rendszer azonban lehetőséget nyújt az élelmiszer előállítók és forgalmazók számára, hogy az értékláncuk transzparenciájának megteremtésével, illetve a fogyasztókkal való bizalmi kapcsolat kialakítása révén meglovagolják ezt a trendet.

A digitalizáció megállíthatatlanul tör előre az ipar és a gazdaság minden területén. Ez alól az agrárium sem kivétel. A nemzetközi trendek alapján a változás elkerülhetetlen. Itt is igaz a mondás: aki kimarad, az lemarad - méghozzá hosszú távon.

Az élelmiszeripar szereplői digitalizációs kezdeményezéseinek integráns része a termék-nyomonkövetési rendszerek adaptációja, kialakítása, valamint az azokból származtatható adatok felhasználása a működés gyakorlatilag minden területén. Egy jól működő, illetve tényszerű adatokra támaszkodó termék-nyomonkövetési rendszernek számtalan előnye van, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél különféleképpen jelentkeznek.

A megbízható információforrásnak köszönhetően például a fogyasztók tudatosan részesíthetik előnyben a magas minőségű élelmiszereket. A kereskedők számára összehasonlíthatóvá válnak a beszállítók, emellett részletesebb információkhoz juthatnak a fogyasztói szokásokat, preferenciákat illetően, amellyel optimalizálni tudják a beszerzési, árazási és marketing tevékenységüket. A gazdák számára pedig a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében, illetve jelenthet fegyvertényt, például az élelmiszerhamisítás, adócsalás és minőségi audit kapcsán felmerülő kételyekkel szemben.

Ezzel együtt jelentősen eltérhetnek az egyes érintett csoportok motivációi a nyomonkövetési rendszerek alkalmazása kapcsán, amit elsősorban az magyaráz, hogy a bevezetés költségei elsősorban az ellátási láncok elején található szereplőknél jelentkeznek, azonban esetükben sokszor kevésbé nyilvánvalók az elérhető hasznok.

A különböző nyomonkövetési megoldások elsődleges alkalmazói a komplex, vagy sokrétű beszállítói hálózattal rendelkező kiskereskedelmi szereplők. Ennek két fő oka, hogy a termék-nyomonkövetés nyilvánvaló hasznainak egy jelentős része náluk érezhető (például marketing érték, vásárlói interakció lehetősége), valamint az érdekérvényesítési képességük révén, a termékekre vonatkozó információkkal kapcsolatban elvárásokat képesek megfogalmazni saját beszállítóikkal szemben. E téren nagy eltérés mutatkozik az alapanyag előállítóknál és feldolgozóknál.

„Többször tapasztaltuk, hogy az alapanyag előállító és élelmiszer feldolgozó cégek kevésbé nyitottak a fejlettebb nyomonkövetési megoldások bevezetésére, részben abból a feltételezésből kiindulva, hogy megfelelő adatelemző készség és integrált ERP rendszerek hiányában nem tudják felhasználni a döntéseik során. A transzparencia megteremtése pedig számukra is fontos szempont és a nyomonkövetés révén haszonélvezőivé válhatnak az integrált adatfelhasználásban rejlő lehetőségeknek”mondta Marton Károly, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának szakértője.

A prémium termékeknél azonban más a helyzet, hiszen ezen termékkategóriák esetében az integrált és termékszintű adatfelhasználás mellett, az árazást nagyban befolyásolja a fogyasztók számára elérhető információk mélysége és minősége. A kiváló minőségű élelmiszereket a fogyasztók előnyben részesítik, amennyiben – akár egyed vagy kisebb egység szinten – visszakövethetők a pontos származást és a minőséget bizonyító egyedi információk.

„A prémium termékek vásárlói nem csupán az ízvilág kapcsán kritikusak, hanem választásukat nagyban befolyásolják az alapanyagok eredetére és a termék előállítására vonatkozó információk. A tudatos vásárlók előnyben részesítik azon termelőket, akik transzparensek a felhasznált alapanyagok és folyamatok terén. Azon termékek, amelyek kapcsán nem biztosítottak a teljeskörű transzparencia feltételei, a jövő fogyasztójánál minden bizonnyal háttérbe fognak szorulni” – tette hozzá Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari csoportjának vezető szakértője.

Erre a jelenségre mutatott rá a Deloitte egyik nemzetközi tanulmánya is, miszerint a fogyasztók túlnyomó része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában – 71 százalékuk a vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe veszi, hogy maradéktalanul rendelkezésre áll-e az információ a termék hozzávalóiról, 37 százalékuk pedig márkaváltásra is hajlandó lenne amennyiben az részletesebb és megbízhatóbb termékinformációval szolgál.

A Deloitte spanyol irodájának agrártanácsadással foglalkozó csapata is figyelmes lett erre a tendenciára. Az agrárszektor szereplőinek különböző igényeit megcélozva kifejlesztett egy innovatív és könnyen kezelhető termék-nyomonkövetési eszközt, ami már a magyar cégek számára is elérhető. A Deloitte az OBA4Trace segítségével több sikeres projekten bizonyította már a gazdálkodók, élelmiszerfeldolgozók, kereskedők és fogyasztók számára a megoldás gazdasági és minőségbiztosítási előnyeit és kiemelkedő marketing értékét. A megoldást, illetve annak legfőbb előnyeit a világhírű ibériai sonka példáján keresztül egy rövid videó mutatja be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS