A nagyvállalatok jobban ügyelnek a fenntarthatóságra, mint a kisebbek, de a tevékenység alapján is látszanak különbségek a környezettudatosságban – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A környezettudatos működés a gazdasági élet szereplői számára is egyre fontosabb szempont. A nagy multinacionális cégek körében egyre népszerűbb az ESG szempontok szerint való működés, mikor a cégek a profitmaximalizáláson túlnyúló szempontokat is figyelembe vesznek működésük során. A szemlélet egyre jobban terjed a hazai nagyobb cégek körében is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022 májusi felmérése keretében 900 hazai (jellemzően KKV) vállalkozás válaszolt a környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeiről feltett kérdésekre. Ezen belül a környezetvédelmi tanúsítások meglétét vizsgáltuk, illetve a karbonlábnyom csökkentése érdekében kifejtett tevékenységekről érdeklődtünk.
A vállalkozások 25 százaléka rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5 százalék), szemben a 150 fő feletti cégek 72-79 százalékos arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel.
A legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47 százalék), majd az építőipari vállalkozások következnek (27 százalék). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19 százalék a megfelelő arány, ami a tevékenyég jellege miatt nagy aránynak tekinthető.
Megvizsgáltuk azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom csökkentése (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képest mutatnak: a válaszoló cégek 56 százaléka igen gyakran, 32 százaléka esetenként tesz lépéseket, mindössze 12 százaléka nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59 százaléka gyakran, 25 százaléka esetenként tesz a környezetért, míg 16 százalékukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok. A leginkább a 151-250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76 százalékuk rendszeresen, 18 százalékuk esetenként tesz valamit a környezetért.
Meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64 százalék igen gyakran, 22-23 százalék gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38 százalék gyakran, 54 százalék eseti jelleggel végez környezet óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4 százalékuk nem tesz semmit, majd az építőipar (8 százalék) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15 százalék) a sorrend.
Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25 százalékát, míg a 150 fő felettiek 27 százalékát 2020-ban. Vagyis célszerű a kisebb KKV-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.