A méhészeket segíti a BeeNet csapata

2019. 03. 25., 11:00

Egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyen, a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon” rendezvényen március 22-én és 23-án. A zsűri a verseny győztesének a BeeNet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.

A NAK és a Design Terminal 2019 februárjában pályázatot hirdetett, amelyre 50 csapat jelentkezett és ebből a legjobb 13 vett részt a március 22-23-i 24 órás agrárinnovációs ötletversenyen. A verseny célja amellett, hogy az egyetemi- és főiskolai hallgatók, pályakezdők és startupok megszólításával felhívja a figyelmet az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre az is, hogy a legújabb technológiákat használó agrárszektort, mint vonzó karrierlehetőséget állítsa a fiatalok elé.

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja, hogy csatlakozási pontot képezzen a tehetséges és vállalkozókedvű fiatalok számára az agrárgazdasághoz. A magyar piacon egyedül a NAK rendelkezik azzal a tudásbázissal és szerteágazó tapasztalattal, amely mezőgazdasági és élelmiszeripari startupoknak egyaránt képes szakmai támogatást, fejlődést ösztönző visszajelzést adni” ­– hangsúlyozta Győrffy Balázs, a köztestület elnöke.

„Ezzel a programmal tehetséges diákok százainak figyelmét irányítottuk az agrárszektorra. Bemutattuk, hogy a magyar fiatalok a mezőgazdaságban is megtalálhatják az innovációs és vállalkozási lehetőségeket. Az együtt töltött 24 órában az informatikusok, fizikusok, terméktervezők és geológusok új generációja dolgozott közösen a hazai agráripar kihívásain” – tette hozzá Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője.

A mentorok többek között olyan újítások megálmodóival találkozhattak a versenyen, mint az alma fejlődési szakaszait nyomon követő növényvédelmi applikáció; olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldás, mely érzékeli, ha kártevő támadja a gyümölcsöst; mezőgazdasági bérmunka-közvetítést támogató rendszer; országos méhészeti hálózat; szenzorokkal automatizált okoskaptár; új öntözési technológia, amely csökkenti a felszíni öntözés veszteségeit; intelligens fagyvédelmi rendszer vagy a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő megoldás.

A verseny végén tartott prezentációk alapján a zsűri a verseny győztesének a BeeNet csapatát választotta, amely interaktív hálózat javaslatát dolgozta ki, méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra.

A hétvégi ötletversenyen résztvevő 2-4 fős csapatoknak 24 óra állt rendelkezésükre, hogy rendkívül intenzív és hatékony fejlesztési folyamat során üzleti mentorok és agrárszakemberek bevonásával tökéletesítsék pályázati ötletüket, amit a verseny végén a zsűri előtt prezentáltak.

A verseny a NAK és a Design Terminal szakemberei segítették mentorként; a zsűrinek a két szervezet vezetője mellett tagja volt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Reng Zoltán, Hungrana Kft. vezérigazgatója és Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

A versenyen díjazott csapatok:

1. helyezett:

BeeNet: interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra

2. helyezett:

Grinsect: automatizált megoldás a fekete katonalégy lárváinak tenyésztésére és állattakarmányozási célú feldolgozására

3. helyezett:

Almathron: mesterséges intelligenciát alkalmazó vadkár felmérési rendszer

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíja:

Trime: vadkárelhárítási megoldás mesterséges intelligencia alkalmazásával

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ különdíja:

Mélyvíz: közvetlen gyökéröntözési technológia, amellyel kiküszöbölhető a párolgási veszteség és a gyomok öntözése

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 08:10
Ha a reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanúgy 52 adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor. A nagy kép változatlansága mögött fellelhetők strukturális tendenciák és más érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS