A magyarok is a tiszta energia biztosítását tartják a legfontosabbnak

2023. 02. 08., 12:17

Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság ügyéhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programvezetője szerint minden vállalatnak önmagán kell kezdenie a változást.

„Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak.

Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután az alapvető szociális témákra helyeződik át: a „szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek csökkentése”, valamint a „jó egészség és jólét biztosítása mindenki számára” (mindkettő 23 százalék). A magyar adatok illeszkednek a globálisan mért mutatókhoz – bár érthető módon – a „megfizethető és tiszta energiát” a magyarok messze a világátlag fölött tartják fontosnak (36 százalék).

Előtérben a szociális problémák

„A fenntarthatóság fogalma nem szorítkozik pusztán a környezeti tényezőkre” – mondja Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője. Szerinte legalább ennyire fontos a cégek társadalmi felelősségvállalása és a vállalatirányítás minősége. Ezt támasztja alá az Ipsos világszerte készített felmérése is. A kutatásban részt vevő 34 ország polgárai első helyre a szociális problémákat helyezték, a környezetvédelem és a felelős vállalatirányítás lényegében holtversenyben a második helyen áll.

A 34 országot vizsgálva közel egynegyedük (24 százalék) társítja a fenntarthatóságot azzal, hogy „csak azt termeljük és fogyasszuk, amire szükségünk van, és küszöböljük ki a pazarlást”, de ez az arány az európai országok között jelentősen magasabb.

Ami a szociális kérdéseket illeti, a „teljes foglalkoztatás és tisztességes munka mindenkinek” témaköre sokkal erősebben kapcsolódik a „fenntarthatóság” kifejezéshez Indonéziában (37 százalék), Argentínában és Peruban (29-29 százalék), mint a 34 ország átlagában (15 százalék). Az „inkluzív és minőségi oktatás mindenki számára” Szaúd-Arábiában (29 százalék) és az Egyesült Arab Emírségekben (24 százalék) sokkal magasabb, mint a 12 százalékos globális átlag.

A természeti környezet védelme nem elég

A kutatásból Suba Leventét meglepte, hogy csak Németországban és Kínában kapott prioritást a „környezetvédelem”. Kína, továbbá több európai ország és Brazília, Kolumbia, valamint Kanada a 31 százalékos globális átlagnál magasabb értéket adott a környezetvédelemre, míg az Egyesült Államokban például a globális átlagnál alacsonyabb értéket tulajdonítanak a környezetvédelemnek.

Suba Levente szerint tanulságos, ha összevetjük a kutatásban részt vevő három közép-európai ország eredményeit. Magyarországon és Lengyelországban egyaránt első helyre teszik az emberek a „megfizethető és tiszta energiát”, míg ez a problémakör Romániában – bár csekély különbséggel –, de a második helyre szorult.

Ott ugyanis fontosabbnak nevezték az emberek, hogy „csak azt termeljük és fogyasszuk, amire szükségünk van, és küszöböljük ki a pazarlást”. Ez a lengyeleknél is fontos szempont, de ott második helyre a „klímaváltozás elleni küzdelem” került. Magyarországon a klímaváltozás megakadályozása nincs a fontos tényezők között, viszont a „szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek megszüntetése” második helyre került, amit az „egészségmegőrzés”, a „környezetkímélő ipari termelés”, valamint a „tiszta ivóvízhez és táplálékhoz való hozzáférés” követi.

A közvélekedés szerint – vonja le a következtetéseket Suba Levente – a „fenntarthatóság” inkább a környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amilyen a „tiszta energia”, a „környezetkárosítás korlátozása”, „csak a szükséges mennyiség előállítása és fogyasztása”, az „éghajlatváltozás elleni küzdelem”, valamint a „természetes élőhelyek és óceánok megőrzése és helyreállítása”. Amikor azonban a cselekvésre kerül a sor, a társadalommal kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe. A megkérdezett emberek által legfontosabbnak tartott öt kérdés között szereplő témák köre azt jelzi, hogy a társadalmi és a környezeti kérdéseket egyformán hangsúlyosan kell kezelni.

Eloszlatni az aggodalmakat

Suba Levente szerint a világszerte aggódó, szorongó embereket eddig kevéssé sikerült megnyugtatni. Az állami szabályozások és a környezetvédelmi intézmények következetes szigora azonban erősítheti a közbizalmat. Ahogy egyre több vállalat közli fenntarthatósági jelentését, úgy oldódhatnak a megalapozatlan félelmek.

„Könnyebb lesz a változások ösztönzése, ha a vezetők megosztják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az új technológiákra való áttérés hogyan segíthet magasabb színvonalú munkahelyeket, gazdasági biztonságot, valamint élhetőbb környezetet teremteni” – mondja a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS