Magyarországon a SZÉP kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – derült ki a DreamJobs és a foodpanda friss kutatásából. A legtöbb extra juttatáshoz a multiknál és az IT szektorban lehet jutni, a legkisebb figyelmet pedig az egészségmegőrzéshez kapcsolódó juttatásokra fordítják a cégek. Kihívást fog jelenteni az otthoni munkavégzéshez köthető magasabb rezsiköltség, de erre, valamint az étkezés támogatására, a bérek rendezésére és az egészségügyi témára nagyobb figyelmet szentelnek 2023-ban a vállalatok.
A fennálló gazdasági környezet és az egyre inkább tapasztalható munkaerő-vándorlás időszakában a vállalatok már nem tudnak pusztán a versenyképes fizetés és hibrid munkarend ígéretével dolgozókat megtartani és toborozni. A munkavállalók döntéseit és megélhetését ugyanis jelentősen befolyásolják a munkabéren kívül kapható juttatások mértéke és azok pénzben kifejezhető értéke – ez derült ki a DreamJobs állásportál és a foodpanda közös kutatásában, melyben az érintetteket kérdezték – munkáltatói és alkalmazotti oldalról – a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.
A felmérés alapján az 5 legnépszerűbb juttatás, amit ma Magyarországon kaphat egy alkalmazott, a SZÉP-kártya, a rugalmas munkaidő és a bónusz biztosítása, valamint a képzések és a tömegközlekedés támogatása. A megkérdezettek ezzel szemben legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.
Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50 százalék), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25 százalék) és egészségpénztári hozzájárulás (20 százalék) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15 százaléka számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.
A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46 százalék) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.
Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.
Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások, pl. masszázs jár nekik, és home office esetén sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.
A válaszadók 65 százaléka már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.
A legtöbb cég (több mint 60 százalék) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.
Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7 százaléka kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3 százalék örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.
A kutatásból kiderült, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a megkérdezettek 30 százaléka váltana, további 45 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.
Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.
A munkavállalói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. Célszerű kilépni abból a bevett szokásból, hogy „tudjuk, mire van szüksége a dolgozóinknak”, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását.
Ez az olasz pezsgő képes versenyezni a champagne-nyal.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.