A magyar dolgozók fele nem kap béren kívüli juttatást

2022. 09. 26., 13:21

Magyarországon a SZÉP kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – derült ki a DreamJobs és a foodpanda friss kutatásából. A legtöbb extra juttatáshoz a multiknál és az IT szektorban lehet jutni, a legkisebb figyelmet pedig az egészségmegőrzéshez kapcsolódó juttatásokra fordítják a cégek. Kihívást fog jelenteni az otthoni munkavégzéshez köthető magasabb rezsiköltség, de erre, valamint az étkezés támogatására, a bérek rendezésére és az egészségügyi témára nagyobb figyelmet szentelnek 2023-ban a vállalatok.

A fennálló gazdasági környezet és az egyre inkább tapasztalható munkaerő-vándorlás időszakában a vállalatok már nem tudnak pusztán a versenyképes fizetés és hibrid munkarend ígéretével dolgozókat megtartani és toborozni. A munkavállalók döntéseit és megélhetését ugyanis jelentősen befolyásolják a munkabéren kívül kapható juttatások mértéke és azok pénzben kifejezhető értéke – ez derült ki a DreamJobs állásportál és a foodpanda közös kutatásában, melyben az érintetteket kérdezték – munkáltatói és alkalmazotti oldalról – a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.

Hoppon marad az egészség

A felmérés alapján az 5 legnépszerűbb juttatás, amit ma Magyarországon kaphat egy alkalmazott, a SZÉP-kártya, a rugalmas munkaidő és a bónusz biztosítása, valamint a képzések és a tömegközlekedés támogatása. A megkérdezettek ezzel szemben legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.

Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50 százalék), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25 százalék) és egészségpénztári hozzájárulás (20 százalék) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15 százaléka számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.

A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46 százalék) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.

A multinál dolgozók és az IT-sok járnak a legjobban

Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.

Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások, pl. masszázs jár nekik, és home office esetén sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.

Növekvő home office költségek

A válaszadók 65 százaléka már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.

Már másra éhesek a munkavállalók

A legtöbb cég (több mint 60 százalék) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.

Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7 százaléka kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3 százalék örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.

Égető problémákat támogatnak a cégek 2023-ban

A kutatásból kiderült, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a megkérdezettek 30 százaléka váltana, további 45 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.

Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.

A munkavállalói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. Célszerű kilépni abból a bevett szokásból, hogy „tudjuk, mire van szüksége a dolgozóinknak”, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS